A nyomozás két szála

Az MNB-alapítványi botrányként elhíresült ügyben két szálon folyik nyomozás. Az egyik a Pallas Athéné Domus Meriti (PADME) alapítvány és a Neumann János Egyetem alapítványának pénzmosás-gyanús ügye – ebben a rendőrség már 2025 februárja óta nyomoz. A másik az MNB székházfelújításának hűtlen kezelés gyanúja miatt indult eljárás, amelyet az Állami Számvevőszék (ÁSZ) 2025-ös jelentései alapoztak meg. Az ÁSZ szerint a székházfelújítás jelentősen túlárazott volt, és a beruházásból főként a Matolcsy György volt jegybankelnökhöz köthető üzleti körök profitáltak.

A hatóságok eddig 91,8 milliárd forint értékben foglaltak le készpénzt és értékpapírokat – ebből négy magánszemélytől 506 millió forintot. A nyomozók jelenleg 97 magánszemélyt, 36 céget és 11 magántőkealapot vizsgálnak. Fürcht Pál a sajtótájékoztatón elmondta: „Amilyen eszköz létezik, azt be fogjuk vetni az ügyben.” Ennek jegyében a Nemzeti Védelmi Szolgálatot és a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt (NAV) is bevonták a nyomozásba.

A Matolcsy név – ami nem hangzott el

A kétórás háttérbeszélgetésen feltűnő volt, hogy a Matolcsy név egyszer sem hangzott el. Sem Matolcsy Györgyé, aki 2014-ben elindította a pénzmozgásokat azzal, hogy a jegybanki költségek között elszámolva 266 milliárd forintot alapítványokba vitt ki, sem a fiáé, Matolcsy Ádámé, aki áttételesen a pénzügyi láncolat végpontjain lehet érintett. A hatóságok ezt nyomozástaktikai okokkal magyarázták: „Az elkapkodott csapás könnyen félrecsúszik” – idézte egy ismeretlen forrás a főügyész szavait. A gyanúsításokat addig nem teszik meg, amíg minden bizonyíték stabil lábakon nem áll, mert a gyanúsítottaknak joguk van betekinteni a nyomozati anyagokba.

A választások utáni fordulat

A nyomozás ütemét a 2026-os választások után felgyorsultnak érzékelik a hatóságok. Fürcht Pál szerint „a választások óta meglepő számunkra, hogy nagyon sok pentitó jelentkezik.” Az érintettek hirtelen emlékeznek olyan részletekre, amelyekre korábban nem – ez nemcsak az MNB-ügyre igaz, más nyomozásokban is ezt tapasztalják. A hatóságok tagadták, hogy a választások előtt bármilyen politikai nyomás nehezedett volna rájuk.

A nyomozás komplexitását jól mutatja, hogy találtak olyan céget, amelynek önmagában 117 bankszámlája van. A mostani akciók során 10 terabájtnyi adatot foglaltak le, és volt olyan helyszín, ahonnan egész szervereket vettek hatósági zár alá. Vokó Annamária, az ügyészi csoport vezetője elmondta: volt olyan cég, ahol 300 doboznyi iratot foglaltak le.

A tét: 250 milliárd forint

Az ÁSZ jelentése szerint az MNB-alapítványoknál és a Neumann János Egyetem alapítványainál összesen mintegy 250 milliárd forint vagyonvesztés keletkezett csalárd befektetések miatt. A nyomozás jelenlegi szakaszában a hatóságok a vagyonkimentések feltérképezésére koncentrálnak. A lefoglalt 92 milliárd forint bizonyítékként szolgál, a vagyonelkobzásról majd a bíróság dönt.

A nyomozás további fejleménye, hogy a hatóságok kapcsolatban állnak a dubaji hatóságokkal is – Matolcsy Ádám ugyanis a választások előtt jelentős vagyontárgyakat vitt ki az országból, és az Arab Emírségekbe költözött. Jeney Áron, a KR NNI igazgatója elmondta: vagyonvisszaszerzés és kiadatási ügyekben működő kapcsolatuk van a dubaji hatóságokkal.

Következtetés

Az MNB-ügy nyomozása lassan, de módszeresen halad előre. A hatóságok az aprólékos felderítő munkával magyarázzák a lassú tempót, de a választások utáni bűnbánó érintettek és a nemzetközi együttműködés új távlatokat nyithat. A kérdés továbbra is az: vajon a nyomozás eljut-e a legfelső szintű felelősökig, vagy a NER korábbi gyakorlatához hasonlóan a középszintű végrehajtóknál megáll a felelősségre vonás?