A brüsszeli alkudozás
Magyar Péter (Tisza Párt elnöke, miniszterelnök) szerda délután Brüsszelbe utazott, hogy Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével tárgyaljon a befagyasztott uniós források felszabadításáról. A tárgyalások célja egyértelmű volt: gyors eredmények, hogy a magyar emberek minél hamarabb érezzék a változást – írta a miniszterelnök a közösségi oldalán.
A megállapodás megszületett: az Európai Bizottság összesen 16,4 milliárd eurót szabadít fel Magyarország számára. „A megbeszélés után Magyar Péter hangsúlyozta, hogy a tárgyalások rendkülönösen kemények voltak, és a magyar delegáció minden egyes eurócentért megküzdött” – áll a közleményben.
A pénzek felszabadítása azonban nem automatikus. Több EU-s tisztviselő is arról beszélt, hogy a hazánknak járó forrásokat nem szabad rögtön feloldani, miután a kormányváltás még nem szüntette meg a fennálló jogállamisági problémákat. Brüsszel feltehetően igyekszik elkerülni, hogy úgy járjon, mint Donald Tusk lengyel miniszterelnök esetében, ahol előbb oldották fel a forrásokat, mint ahogy a Brüsszel által elvárt reformok megvalósultak volna.
Mit ígért Magyarország?
A pénzekért cserébe Magyarország vállalta az Európai Ügyészséghez való csatlakozást – erősítette meg a miniszterelnök. Az Európai Ügyészség (EPPO) egy független uniós szerv, amely az EU költségvetését érintő csalások és korrupciós ügyek kivizsgálásáért felel. Magyarország eddig nem volt tagja – Orbán Viktor korábban azért ellenezte a csatlakozást, mert szerinte az „szuverenitásunkat sérti”.
A másik nagy vállalás a migrációs paktum végrehajtása. „Aztán migrációs paktum. Itt is sokat dolgoztunk azzal kapcsolatban, hogy ezt a paktumot hogyan lehet bevezetni. Tudják, hogy ez a paktum hogyan néz ki, mi a struktúra mögötte, ugyanilyen feltételeket kell kialakítani az Európai Unióban mindenhol, tehát itt nagyon egyértelmű a cél a végrehajtásra, és ennek a célnak az eléréséért fogunk dolgozni a magyar kormánnyal” – mondta Ursula von der Leyen a közös sajtótájékoztatón.
A paktum értelmében az uniós tagállamoknak kötelező befogadniuk bizonyos számú menekültet, vagy pénzügyi hozzájárulást kell fizetniük. Magyarország eddig hevesen ellenezte a paktumot – Orbán Viktor kormánya többször is a „bevándorlás pártolásával” vádolta Brüsszelt. Most a Tisza-kormány vállalta a végrehajtást.
Orbán Viktor támadása
Orbán Viktor (Fidesz elnöke) közösségi oldalán azonnal reagált: „Mit adott el Magyar Péter a magyar érdekekből Brüsszelnek?” – tette fel a kérdést, és felszólította a miniszterelnököt, hogy hozza nyilvánosságra a megállapodás részleteit.
A Tisza-kormány szerint a vádak alaptalanok. „A tárgyalások kizárólag a Magyarországnak járó, korábban befagyasztott uniós források felszabadításáról szóltak” – hangsúlyozta Magyar Péter. A részleteket azonban még nem hozták nyilvánosságra – a következő napokban derülhet ki, pontosan milyen feltételeket vállalt Magyarország.
Mit nyert és mit veszített Magyarország?
A megállapodás egyértelmű nyertese a magyar gazdaság: 16,4 milliárd euró – több ezer milliárd forint – érkezhet az országba, amelyet energiaellátásra, lakhatásra, közlekedésre és vállalkozásfejlesztésre lehet fordítani. Ez hatalmas segítség lehet a költségvetésnek és a gazdasági növekedésnek.
A veszteség azonban szimbolikus és politikai. A migrációs paktum elfogadása és az Európai Ügyészséghez való csatlakozás olyan lépések, amelyeket a Fidesz évekig „nemzeti érdeksérelemként” állított be. A Tisza-kormány ezzel szemben úgy érvel, hogy a jogállamisági reformok és az uniós együttműködés hosszú távon erősíti Magyarország pozícióját.
A kérdés az: vajon a magyar emberek is így látják? A következő hetekben kiderül, hogy a kormányváltás utáni első nagy brüsszeli alkut sikernek vagy kudarcnak könyvelik el a választók.