A rendelet, ami felkavarta a kulturális szférát
Szerda délután a Tisza-kormány kiadta a tárcák feladatait felsoroló statútumrendeletet. A dokumentum egy pontja szerint a társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter a kultúrpolitikát a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnökének közreműködésével dolgozza ki. A kitétel – amely szó szerint megegyezik a 2022-es kormányrendelet megfelelő passzusával – azonnali felháborodást váltott ki a kulturális szféra szereplői körében.
„A mondat tartalma éles ellentétben áll mindazzal, amit a Tisza Párt és maga Tarr Zoltán miniszter mindeddig az átalakulásról, az elmúlt másfél évtized politikai, kultúrpolitikai tévútjáról állított, vagy amit a közbizalom visszaszerzéséről ígért. Az MMA ugyanis sohasem volt politikamentes intézmény, köztestületi átalakítása óta pedig aránytalan kulturális befolyást szerezve az orbáni rendszer kulturális alappilléreként szolgált” – fogalmazott állásfoglalásában András Edit művészettörténész, Mélyi József művészeti író, Nagy Gergely képzőművész, Róka Enikő kurátor és Sasvári Edit művészettörténész.
A kritika nem véletlen. Az MMA-t 22 művész alapította még 1992-ben, de 2011-ig nem volt jelentős szerepe a kulturális életben. A második Orbán-kormány alatt viszont köztestületi rangot kapott – ez került bele 2012-ben az Alaptörvénybe –, valamint példátlan anyagi és erkölcsi támogatást. Ez nem volt független az első elnök, Makovecz Imre és az őt követő belsőépítész-politikus Fekete György személyétől. Mindezzel behozhatatlan előnyre tettek szert a Magyar Tudományos Akadémia által szintén 1992-ben alapított Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiával (SZIMA) szemben.
Az MMA ma tagjainak életjáradékot folyósít, számos értékes ingatlant birtokol (Műcsarnok, Pesti Vigadó, Hild-villa), és a honlapján megtalálható költségvetése szerint 2026-ban 14 milliárd forintból gazdálkodik.
Tarr Zoltán magyarázata: az Alaptörvény kényszere
Tarr Zoltán (Tisza Párt, társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter) gyorsan reagált a Facebookon. Mint írta, minden most születő jogszabálynak meg kell felelnie a jelenlegi Alaptörvénynek – mindaddig, amíg el nem indul a miniszterelnök által megerősített alkotmánymódosítási folyamat. A statútumrendelet célja szerinte az, hogy a csütörtöki átadás-átvétel során minden feladat átvételre kerüljön a bukott kormánytól.
„A TISZA-kormány, az új, saját programján alapuló feladatok elosztásáról, megnevezéséről később, egy statutumrendelet módosítással fog tudni rendelkezni. Ahhoz, hogy meg tudjuk kezdeni a munkát és elindíthassuk az érdemi párbeszédet az érintettekkel formálisan, jogi értelemben is kezünkbe kell vegyük a kormányzás felelősségét. Az új kormány visszaadja a döntést az érintettek kezébe, és velük együtt fogunk dönteni az Magyar Művészeti Akadémia (MMA) sorsáról is” – írta.
A magyarázat azonban nem nyugtatta meg a szakmai szervezeteket. A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia (SZIMA) Vezetősége közleményben tiltakozott. „Vezetőségünk tiltakozik az ellen, hogy a kultúrpolitikáról továbbra is egy, a Fidesz által létrehozott pártintézmény döntsön. A kultúrpolitika helyett a kultúra független szakmai szervezetek bevonásával történő támogatását tartjuk kívánatosnak. Várjuk a Miniszter úr által – a közösségi médiában időközben – megígért egyeztetést” – zárul a közlemény.
Az MMA válasza: együttműködést ígérnek
Az MMA is közleményt adott ki, amelyben Turi Attila, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke üdvözli a rendeletet, és azt ígéri, hogy méltányos és együttműködő partnere lesz az új kulturális kormányzatnak. Ez a gesztus értelmezhető a túlélési ösztön megnyilvánulásaként is: az MMA, amely a NER egyik legjobban finanszírozott intézménye volt, most az új kormányzattal való együttműködésben látja a jövőjét.
A kérdés azonban továbbra is nyitott: hogyan lehet egy olyan intézményt, amely a Fidesz-rendszer kulturális alappilléreként szolgált, bevonni a kultúra demokratikus megújításába? Tarr Zoltán korábban a parlamenti meghallgatásán azt ígérte, hogy vége a politikai lojalitás alapú kultúrafinanszírozásnak, és a kultúra helyreállításának három pillérét vázolta fel. Most azonban a gyakorlatban kell bizonyítania, hogy az ígéretek nem maradnak üres szavak.
Mit hozhat a jövő?
A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a Tisza-kormány alkotmánymódosítást tervez, amely után újra lehet szabályozni az MMA szerepét. Addig azonban a jelenlegi Alaptörvény köti a kormány kezét. A szakmai szervezetek és a kulturális közvélemény türelmetlenül várja a miniszter által ígért egyeztetéseket.
A következő hetekben derül ki, hogy a Tisza-kormány képes-e kilépni a NER örökségének árnyékából, és valóban szakmai alapon, a független szervezetek bevonásával alakítani a kultúrpolitikát. Az MMA esete próbakő: ha a kormány nem tudja leválasztani magát a NER intézményeiről, akkor a kultúra demokratikus megújítása is illúzió marad.