A bírság részletei
A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) 2024–2025-re visszamenőleg vizsgálta a villamosenergia-elosztók szolgáltatásminőségét. Az ellenőrzés során kiderült: hat társaság – az ELMŰ Hálózati Kft., az E.ON Dél-dunántúli Áramhálózati Zrt., az E.ON Észak-dunántúli Áramhálózati Zrt., az OPUS TITÁSZ Áramhálózati Zrt., az MVM Démász Áramhálózati Kft. és az MVM Émász Áramhálózati Kft. – rendszeresen megsértette az igénybejelentésekre adandó tájékoztatásra és az új felhasználói bekapcsolások végrehajtására vonatkozó határidőket.
A legsúlyosabb szankciót a Mészáros Lőrinc (a Fidesz-közeli OPUS Global tőzsdei cégcsoport tulajdonosa) érdekeltségébe tartozó OPUS TITÁSZ kapta: 22,5 millió forintot kell fizetnie, mert 22 alapadat esetében hibás adatot közölt a hivatallal. Emellett az OPUS TITÁSZ és az MVM Démász közösen 7,5 millió forint bírságot kapott, mivel 2025 harmadik negyedévében alulteljesítették a telefonon érkező hibabejelentések fogadására előírt szolgáltatási követelményt.
A NER-örökség: kivételezettség és szolgáltatásminőség
A Mészáros Lőrinc nevével fémjelzett cégbirodalom a NER-időszakban épült ki, jórészt állami megrendelésekből és kedvezményes hitelekből. Az OPUS TITÁSZ – amely a korábbi áramszolgáltatók felvásárlásával jött létre – a MEKH vizsgálata szerint nemcsak a határidőket sértette meg, hanem az adatszolgáltatás terén is súlyos hibákat vétett. Ez a minta ismerős lehet a NER más cégeinél is: a gyors növekedés és a politikai védelem gyakran a szolgáltatásminőség rovására ment.
A fogyasztók számára azonban nem elméleti kérdés, hogy egy áramszolgáltató mennyire gyorsan reagál a hibabejelentésekre. A lassú ügyintézés és a hibás adatok hosszú áramszüneteket, késedelmes bekapcsolásokat és bizonytalanságot okozhatnak. A MEKH mostani bírságai azt jelzik, hogy a hivatal – az új kormányzat alatt – hajlandó szigorúan fellépni a szabályszegőkkel szemben, függetlenül attól, hogy azok milyen politikai háttérrel rendelkeznek.
Fogyasztóvédelem és a MEKH függetlensége
A MEKH közleménye hangsúlyozza: a szolgáltatásminőség folyamatos ellenőrzése és az előírások betartatása alapvető a fogyasztók biztonságos ellátása érdekében. A hivatal a jövőben is rendszeresen vizsgálja az adatszolgáltatás megbízhatóságát és a hibabejelentések kezelését. Az eset rávilágít arra, hogy a NER-időszakban kiépült oligarcha-cégek – köztük Mészáros Lőrinc birodalma – a szolgáltatásminőség terén sem voltak kivételek a szabályok alól.
Az új kormányzat alatt a MEKH függetlenebb működése reményt adhat a fogyasztóvédelmi szankciók következetesebb alkalmazására. Ugyanakkor a bírságok összege – 80 millió forint – elenyésző a Mészáros-cégcsoport éves bevételeihez képest. A kérdés az, hogy a szankciók elég visszatartó erőt jelentenek-e, vagy csak egy-egy kirívó esetben alkalmazzák őket.
Következtetés
A MEKH mostani bírságai fontos jelek: a fogyasztóvédelem és a szolgáltatásminőség terén a hatóság hajlandó fellépni a nagy cégekkel szemben is. Az OPUS TITÁSZ esete azonban rávilágít arra, hogy a NER-örökség – a politikai védelem alatt kiépült cégbirodalmak – még mindig jelen vannak, és a szabályozói kontrollnak folyamatosnak kell lennie. Az új kormányzat számára a kihívás az, hogy a MEKH függetlenségét és hatékonyságát hosszú távon is biztosítsa, nehogy a bírságok csak a régi rendszer szimbolikus lezárásai legyenek.