A vizsga napja
Hétfőn reggel kilenc órakor megkezdődött a 2026-os érettségi szezon a magyar nyelv és irodalom vizsgával. A középszintű feladatsort 76 109 diák írta országszerte, emelt szinten pedig további 2417 tanuló adott számot tudásáról. A vizsga mindkét szinten 240 percig tartott, a maximálisan elérhető pontszám 100 volt. A diákok négy órán keresztül bizonyíthatták, hogy mit sajátítottak el a középiskolai évek alatt.
A feladatok: Jókaitól Aranyig
A szövegértési feladat középpontjában egy interjú állt, amelyben Bonczidai Éva, a Magyar Kultúra főszerkesztője kérdezte Szilágyi Márton irodalomtörténészt Jókai Mórról. A beszélgetés címe – „Én folyton együtt haladtam a megújulókkal” – akár az új kormányzat oktatási reformjainak mottója is lehetne. A diákoknak ebből az anyagból kiindulva kellett megválaszolniuk a kérdéseket.
Az irodalmi tesztben szóképekkel kapcsolatos feladatok, versrészletek sorba rendezése és művek szereplőinek felismerése is szerepelt. A feladatsorban Wass Albert és Herczeg Ferenc neve is felmerült, ami az új oktatási irányvonal egyik első jele lehet: a korábban háttérbe szorított szerzők visszatérése a tananyagba. Ez a lépés összhangban van a Tisza-kormány azon törekvésével, hogy az oktatási rendszert szakmai alapon, a pedagógusok tapasztalatára építve reformálja meg.
A második rész: versek és esszék
A vizsga második felében a diákok választhattak: Arany János A tölgyek alatt – Margitsziget című versének elemzését vagy egy témakifejtő esszét írhattak a létösszegző versekről, három magyar költő művén keresztül. Az 500-800 szavas dolgozatért maximum 40 pontot lehetett kapni. A választási lehetőség – műelemzés vagy esszé – a diákok egyéni erősségeire épít, ami az új oktatási filozófia egyik alapelve: a személyre szabottabb megközelítés.
Politikai üzenet a diákoknak
A vizsga után Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke és leendő miniszterelnök a közösségi oldalán üzent a diákoknak: „A nagyfiamnak és mind a 148 ezer társának sok sikert kívánok a ma kezdődő érettségihez! Örülünk, hogy már egy szabad Magyarországon kezdhetitek meg a felnőtt életet.” Az üzenet jól illeszkedik a Tisza-kormány narratívájába, amely a NER utáni demokratikus megújulást és a szabad oktatást helyezi előtérbe. Ugyanakkor a „szabad Magyarország” kifejezés némi aggodalomra adhat okot: vajon a politikai retorika nem megy-e át a NER-ben megszokott túlzó ígérgetésbe?
Az oktatási reform első lépései
Az érettségi feladatsor összeállítása mögött az új oktatási miniszter, Lannert Judit szakmai irányítása áll. A miniszter asszony korábban a tanári szakszervezetekkel és civil mozgalmakkal folytatott egyeztetéseket, hogy az oktatási rendszert a pedagógusok tapasztalataira építve alakítsák át. A mostani érettségi feladatsor – a Wass Albert és Herczeg Ferenc szerepeltetésével – az első jele annak, hogy a reformok nemcsak a struktúrát, hanem a tartalmat is érintik.
Az oktatási reformok társadalmi felzárkóztatást és esélyteremtést céloznak, ami a Tisza-kormány egyik fő prioritása. A kérdés az, hogy a reformok mennyire lesznek képesek valóban csökkenteni a társadalmi egyenlőtlenségeket, és nem csupán a politikai narratíva részévé válnak.
Összegzés
A 2026-os magyarérettségi nemcsak a diákok tudását mérte, hanem az új oktatási korszak első lenyomatát is adta. A feladatok – Jókai Mór, Arany János és Wass Albert – az új irányvonalat tükrözik, amely a szakmai párbeszédre és a társadalmi felzárkóztatásra épít. A hivatalos javítási útmutatót kedden teszi közzé az Oktatási Hivatal, addig is a diákok és a tanárok izgatottan várják az eredményeket.