A bejelentés
Magyar Péter (Tisza Párt elnöke, miniszterelnök) pénteken közösségi oldalán tett bejelentést: a kormány felbontja a Krausz Ferenc Nobel-díjas kutató alapítványával kötött 261,7 milliárd forintos szerződést. „Professzor urat a már kifizetett 22 milliárd forint visszautalására kérjük” – írta a miniszterelnök.
A bejelentés gyakorlatilag azonnali hatállyal érvényteleníti azt a szerződést, amelyet még a leköszönő Fidesz-kormány kötött Hankó Balázs volt kulturális és innovációs miniszter vezetésével. A Magyar Hang korábban részletesen feltárta: Hankó Balázs 261,7 milliárd forintot szerződött le Krausz Ferenc Elvonal Alapítványának – ez a magyar tudományos élet egyik legnagyobb támogatási csomagja lett volna.
A NER-örökség első nagy próbatétele
A lépés nem váratlan: a Tisza-kormány már a választási kampányban jelezte, hogy felülvizsgálja a NER időszakának kétes szerződéseit. A Krausz Ferenc-alapítvánnyal kötött megállapodás azonban különleges eset: egyrészt egy nemzetközileg elismert, Nobel-díjas kutatóról van szó, másrészt a szerződés összege – 261,7 milliárd forint – messze meghaladja a hasonló célú programokét.
A kormány szerint a konstrukció átláthatatlan volt, és a NER közpénz-rejtési gyakorlatát idézte. „A tehetséggondozásra és tudományos kutatásra szánt pénzt nem lehet egyetlen alapítványon keresztül, átláthatatlan módon elosztani” – fogalmazott egy, a nevét elhallgató kormányzati forrás. A Tisza-kormány szerint a pénzt pályázati rendszerben, versenyeztetve kell elosztani, hogy a legjobb kutatások kapják a támogatást.
A 22 milliárdos kérdés
A legnagyobb kérdés most az: sikerül-e a kormánynak visszaszereznie a már kifizetett 22 milliárd forintot? Krausz Ferenc eddig nem reagált a bejelentésre, így nem tudni, hogy önként visszautalja-e az összeget, vagy jogi útra terelődik az ügy.
Amennyiben a kutató nem utalja vissza a pénzt, a kormány kénytelen lesz bírósághoz fordulni. Ez hosszú hónapokig, akár évekig is eltarthat, és a végkifejlet bizonytalan. A szerződés feltételeit ugyanis a Fidesz-kormány alkotta meg, és nem biztos, hogy tartalmaz olyan záradékot, amely lehetővé teszi a felbontást és a pénz visszakövetelését.
Társadalmi és politikai reakciók
A bejelentés azonnali politikai vihart kavart. A Mandiner című, kormányközeli lap szerint Magyar Péter „elveszi a magyar fiatalok tehetséggondozásra szánt százmilliárdokat”. A Tisza-kormány szerint azonban éppen ellenkezőleg: a pénzt átláthatóbbá és hatékonyabbá teszik.
A tudományos közösség megosztott. Egyes kutatók üdvözlik a lépést, mondván, hogy a pályázati rendszer versenyképesebbé teszi a magyar tudományt. Mások attól tartanak, hogy a szerződésbontás elbizonytalanítja a nemzetközi partnereket, és károsítja Magyarország tudományos presztízsét.
Következmények és tanulságok
A Krausz Ferenc-alapítvány szerződésének felbontása a Tisza-kormány első nagy horderejű döntése a NER-örökség felszámolásában. A lépés jelzi: az új kormány nem habozik felülvizsgálni a korábbi időszak kétes szerződéseit, még akkor sem, ha azok nemzetközileg elismert személyiségeket érintenek.
A kérdés most az: vajon a kormány képes lesz-e visszaszerezni a 22 milliárdot, és ha igen, mire fordítják azt? A válasz nemcsak a költségvetés szempontjából fontos, hanem a Tisza-kormány hitelessége szempontjából is. Ha sikerül visszaszerezni a pénzt és átlátható módon elkölteni, az erősítheti a kormány reformpárti imázsát. Ha nem, az a NER-örökség felszámolásának kudarcát jelezheti.