A brüsszeli hidegzuhany
Még hivatalba sem lépett az új magyar kormány, de máris megkezdődött az első komoly próbatétele a Brüsszellel való viszony újraindításának. A tárgyalások középpontjában az a 10,4 milliárd euró áll, amelyre Magyarország az Európai Unió helyreállítási alapjából lenne jogosult, és amelyet korábban az Orbán-kormány alatti jogállamisági kifogások miatt tartottak vissza.
A Politico brüsszeli kiadása szerint „forró a helyzet”, a zárt ajtók mögött kemény alkudozás folyik. Három, a tárgyalásokat ismerő forrás szerint a vita nem arról szól, hogy Magyarország kap-e pénzt, hanem hogy mennyit. A teljes keret 10,4 milliárd euró: 6,5 milliárd vissza nem térítendő támogatás és 3,9 milliárd hitel.
A Bizottság ajánlata: 6,5 milliárd
Az Európai Bizottság szerint az augusztus 31-i határidőig nincs idő minden reformfeltételt teljesíteni, ezért azt javasolja, hogy Magyar Péter (Tisza Párt elnöke, leendő miniszterelnök) csak a támogatási részt hívja le. A Bizottság érvelése szerint a hitelfelvétel tovább rontaná Magyarország feszült pénzügyi helyzetét, ahol az államadósság a GDP 75 százaléka körül mozog, a költségvetési hiány pedig 2026-ra megközelítheti a 7 százalékot.
A Bizottság álláspontja szerint nincs elegendő idő minden feltétel teljesítésére, ezért inkább csak a támogatási rész lehívását tartanák reálisnak. A Politico ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy politikailag komoly kockázata lehet annak, ha Magyar Péter enged Brüsszel nyomásának. Ugyanis ez könnyen a gyengeség jeleként jelenhetne meg a magyar közvélemény előtt.
Magyar Péter csapdában
Magyar Péter számára a teljes összeg hazahozatala fontos politikai célkitűzés, hiszen kampánya egyik központi eleme is ez volt. Kollár Kinga, a Tisza Párt európai parlamenti képviselője a lapnak úgy nyilatkozott, hogy optimisták az összes blokkolt forrás felszabadítását illetően. A Politico brüsszeli forrásai szerint a magyar fél egyúttal azt is teszteli, hogy az új politikai felállásban mennyire mutatkozik rugalmasnak a Bizottság a korábban megkövetelt demokratikus reformok terén.
Bár a kormányváltással megkezdődött a kapcsolatok rendezése, az egyeztetéseket nehezíti, hogy Magyar Péter hivatalos beiktatására csak most szombaton kerül sor, így a tárgyalások egyelőre informálisak. A Politico összegzése szerint bár a váltás valódi, a brüsszeli feltételrendszer és a szigorú elvárások változatlanok maradtak.
Változatlan feltételek – új kihívások
Brüsszelben már a választások előtt készültek egy ilyen forgatókönyvre. A cikk szerint hiába került ki Orbán Viktor a képből, az Európai Unió feltételei továbbra is változatlanok Magyarországgal szemben. Az uniós támogatások továbbra sem „járnak automatikusan”, és az Európai Bizottság ugyanazokat az elvárásokat támasztja az új magyar vezetéssel szemben is, mint korábban.
A lap szerint mint minden brüsszeli tárgyalás, ez is a nyomásgyakorlásról szól, ahol mindkét fél igyekszik rájönni, hogy a másik meddig megy el az engedmények tekintetében. A Politico azt is hozzáteszi, hogy hasonló forgatókönyvvel már a magyar választások előtt számoltak Brüsszelben.
Mit jelent ez a magyar gazdaságnak?
A kérdéses keret két részből tevődik össze: 6,5 milliárd euró vissza nem térítendő támogatásból és 3,9 milliárd euró hitelből. Brüsszeli tisztségviselők szerint a kifizetésekhez szükséges reformok végrehajtására már nincs elegendő idő az augusztus 31-i végső határidőig, ezért azt javasolják az új kormánynak, hogy csak a támogatási részt hívja le. A Bizottság érvelése szerint a hitelfelvétel tovább rontaná Magyarország feszült pénzügyi helyzetét, ahol az államadósság a GDP 75 százaléka körül mozog, a költségvetési hiány pedig 2026-ra megközelítheti a 7 százalékot.
A döntés súlyos következményekkel járhat: ha Magyar Péter elfogadja a 6,5 milliárdot, az ország 3,9 milliárd eurótól esik el, ami jelentős forráskiesés a gazdaság számára. Ha viszont ragaszkodik a teljes összeghez, fennáll a veszélye, hogy a határidő lejárta után egy fillért sem kap.
A következő lépések
Az óra ketyeg: augusztus 31-e a határidő, ameddig kérni lehet a forrásokat. A Politico szerint a Bizottság arra akarja rávenni a leendő miniszterelnököt, hogy a szűkös határidőre hivatkozva a forrásoknak csak egy bizonyos részét kérje le. A lap szerint azonban, ha Magyar Péter elfogadná Brüsszel ajánlatát, akkor politikailag gyengének tűnne.
A következő hetekben eldől, hogy az új magyar kormány képes-e olyan kompromisszumot kötni, amely egyszerre szolgálja a gazdasági érdekeket és a politikai hitelességet. A tét nem kisebb, mint 10,4 milliárd euró – és a magyar–EU kapcsolatok jövője.