A roham Brüsszelbe: miért olyan sürgős?
Magyar Péter szerdán délelőtt Brüsszelbe utazott, hogy informális egyeztetést folytasson Ursula von der Leyennel az uniós források hazahozataláról. "Úton Brüsszelbe. Tárgyalásokat folytatok az Európai Bizottság és az Európai Tanács elnökével. Óriási felhatalmazás, erős mandátum, nagy felelősség! Tudjuk a feladatunkat: hazahozzuk a magyaroknak járó uniós forrásokat" — írta szerdán délelőtt a Facebookon a leendő miniszterelnök. "Nincs elvesztegetni való időnk" — hangsúlyozta a Facebook-bejegyzésben.
A találkozó nem előzmények nélkül való. Az április 12-i választások óta Magyar Péter csapata már több körben egyeztetett Brüsszellel. Április közepén magas szintű bizottsági delegáció járt Budapesten, majd újabb tárgyalások zajlottak Brüsszelben. Von der Leyen már a választás estéjén gratulált a leendő miniszterelnöknek, majd két nappal később ismét átbeszélték a sürgető prioritásokat. "Magyarország visszatért Európa szívébe, ahová mindig is tartozott" — állapította meg akkor az Európai Bizottság elnöke.
A szerdai egyeztetéseken — amelyen António Costa (Európai Tanács elnöke) is részt vett — a hangsúly az "érdemi előrelépésen" volt. Az Európai Bizottság közlése szerint a munka "struktúrált és célzott" módon folytatódik az új magyar kormánnyal. Von der Leyen kabinetfőnöke, Björn Seibert korábban technikai egyeztetéseket folytatott a magyar féllel, ahol megállapodtak a felgyorsított együttműködésről. Ez azt jelzi, hogy Brüsszel nem kíván várni — és már a hivatalba sem lépett kormánnyal is kész konkrét lépésekről tárgyalni.
A tét: augusztus 31-ig 10 milliárd euró
A szerdai találkozó időzítése beszédes. Brüsszel korábban az Orbán-kormánnyal szembeni korrupciós aggályokra, a bíróságok függetlenségére és egyéb uniós értékekre hivatkozva tartotta vissza a források jelentős részét. A helyreállítási alapból járó 6,5 milliárd euró augusztus végén végleg elvész, ha Magyarország addig nem teljesíti a szükséges reform- és beruházási feltételeket. Összesen több mint 10 milliárd euró helyreállítási támogatás veszélyeztet az augusztusi határidő.
Az Orbán-kormány késlekedése miatt már több mint 2 milliárd euró elúszott. A modellváló egyetemekről már 2023 nyarán eurómilliós károkról panaszkodtak. Valdis Dombrovskis (gazdaságért felelős biztos) kedden elmondta, a tagállamoknak van arra lehetőségük, hogy módosítsák a helyreállítási terveiket, de csak szigorú feltételek mellett. Magyarország számára elengedhetetlen lesz, hogy teljesítse a szupermérföldköveket.
Az Orbán-kormány azt igyekezett sugallni, hogy 2027-ig nincsenek gondok az uniós pénzeknél, de ez csak a jogállamisági problémák miatt befagyasztott források egy részére igaz. A valódi határidő sokkal szorosabb.
Jogállamiság, antikorrupció, sajtószabadság: mik a feltételek?
Magyar Péter április 17-én azt mondta, már a kormányalakítás előtt igyekeznek feltérképezni, mik azok a feltételek, amelyekről az Országgyűlés záros határidőn belül törvényt tud alkotni. Az európai intézmények néhány változtatási kérése már teljesült, de nyitott kérdések maradtak:
- Antikorrupció: az állami szervek korrupciós gyakorlatainak felszámolása, a közpénz-felhasználás átláthatóságának biztosítása
- Igazságszolgáltatás függetlensége: a bíróságok politikai nyomástól való felszabadítása, az ügyészség függetlenségének helyreállítása
- Sajtószabadság: a médiaszabadság intézményi garanciáinak erősítése
- Propaganda tiltott állami támogatásának a megszüntetése: az állami médiaforrások felhasználásának korlátozása
- Egyetemek szabadságának visszaadása: az oktatási intézmények autonómiájának helyreállítása
Magyar Péter azt ígérte, május 15–20. között Brüsszelben alá tudnak írni egy olyan politikai megállapodást, amelynek alapján augusztus 31-ig módosítják a szükséges jogszabályokat, hogy elutalhassák a Magyarországnak járó pénzeket.
A kormánycsapat Brüsszelben
Orbán Anita (leendő külügyminiszter) a hétvégén arról posztolt, hogy Kármán András, Kapitány István és Melléthei-Barna Márton (Tisza Párt jogásza) társaságában az Európai Bizottság vezetőivel tárgyalnak Brüsszelben az uniós pénzek hazahozataláról. Ez azt mutatja, hogy az új kormány a jogászi és diplomáciai szinten is felkészült a tárgyalásokra.
A kényes egyensúly: Brüsszel nyomása és nemzeti mozgástér
Az új kormányfőnek azonban kényes egyensúlyt kell találnia. Miközben Brüsszel felé nyit, meg kell őriznie politikai mozgásterét is — kérdés, hogy ez mennyire lesz lehetséges egy olyan helyzetben, ahol a feltételeket láthatóan már az uniós központban szabják meg.
Manfred Weber (Európai Néppárt elnöke) világossá tette: új fejezetet kell nyitni a kapcsolatokban, és az Európai Uniónak támogatnia kell az új magyar kormányt. "Szavai szerint most nem a kritikán, hanem a segítségnyújtáson van a hangsúly" — írták a források.
Az elemzők szerint azonban a gyors megegyezés ára a brüsszeli elvárások kritikátlan teljesítése lehet — beleértve azokat a területeket, ahol az előző kormány határozottan védte a nemzeti szuverenitást, mint a migráció, a gyermekvédelem, vagy éppen Ukrajna uniós tagsága. Magyar Péter kampányában azt ígérte, rekordidő alatt hazahozza a pénzeket — de ez a gyorsaság azt is jelenti, hogy az új kormánynak kevés ideje lesz az uniós követelményeket a hazai politikai realitásokkal egyeztetni.
Az első hetek kritikusak
A szerdai találkozó kulcsfontosságú lehet a következő évek uniós-magyar viszonyában. Az új kormánynak csupán néhány hónapja van arra, hogy a jogszabályokat módosítsa, az intézményi reformokat végrehajtsa, és Brüsszel bizalmát visszanyerje. Az augusztus 31-i határidő nem rugalmas — és a milliárdok, amelyek a tét, nem várhatnak.