Egyajánlattevős tenderek – a NER öröksége
Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter péntek este a Facebook-oldalán jelentette be, hogy vizsgálatot rendelt el a Könyvtárellátó Nonprofit Kft. (KELLO) 45 milliárd forintos nyomdai keretmegállapodása ügyében. A szerződést április végén írta alá a KELLO az Alföldi Nyomda Zrt.-vel – mindössze néhány nappal az új Tisza-kormány megalakulása előtt.
A miniszter szerint a közpénzek felhasználásával kapcsolatban nincs helye automatizmusoknak és megválaszolatlan kérdéseknek. „Egy ekkora értékű, 48 hónapra szóló szerződés esetében tisztázni kell, hogy miért érkezett csak egy ajánlat, mi indokolta a gyorsított eljárást, hogyan épülhet egy 'egy szállítóra' hivatkozó konstrukció több alvállalkozóra, és milyen szakmai, pénzügyi és vezetői döntések alapozták meg a kötelezettségvállalást” – írta Lannert.
A tendert még márciusban írták ki, és kizárólag az Alföldi Nyomda adott be ajánlatot. A cég négy alvállalkozót is megjelölt: három másik nyomdát és egy szállítmányozó vállalkozást. A G7 szerint ez azért is figyelemre méltó, mert a konstrukció formálisan egy szállítóra épül, miközben a tényleges munkát több cég végzi majd.
Átláthatóság és felelősség
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium az ügylethez kapcsolódóan a közbeszerzés és a döntéselőkészítés teljes dokumentációját, valamint a teljes szerződési dokumentumcsomagot bekérte és tételesen vizsgálja. Lannert leszögezte: „a tankönyvellátás biztonságát garantálni kell, de a közpénzeket átláthatóan, indokoltan és felelősen kell felhasználni”.
A miniszter azt ígérte, hogy amennyiben a vizsgálat jogi, pénzügyi vagy közbeszerzési problémát tár fel, meg fogják tenni a szükséges lépéseket. „A közbizalom alapja az átláthatóság és a felelős döntéshozatal” – zárta bejegyzését Lannert.
Tulajdonosi kapcsolatok és a NER utolsó dobása
Az ügy azért is kényes, mert a KELLO és az Alföldi Nyomda között szoros tulajdonosi kapcsolat van: a KELLO többségi tulajdonában áll a nyomda. A szerződés a NER utolsó nagyobb tankönyvpiaci lépése lehet, amelyet az új kormánynak kell kezelnie. A vizsgálat eredménye akár a szerződés felbontásához is vezethet, ha a minisztérium szabálytalanságot talál.
A 45 milliárdos szerződés hasonló mintát követ, mint a NER más, a választások előtt megkötött ügyletei. A [45 milliárdos tankönyvüzlet: a NER utolsó nagy dobása a Tisza-kormánynak](/45-milliardos-tankonyv-szerzodes-kello-alfoldi-nyomda) című elemzésünkben részletesen bemutattuk, hogy a KELLO és az Alföldi Nyomda közötti szerződés hogyan illeszkedik a NER korábbi, egyajánlattevős közbeszerzési gyakorlatába.
A Tisza-kormány első lépései az oktatásban
Lannert Judit vizsgálata nem áll önmagában. Az oktatási miniszter korábban már bejelentette, hogy [rehabilitálják a kirúgott tanárokat és helyreállítják a sztrájkjogot](/lannert-judit-rehabilitacio-sztrajkjog-oktatasi-miniszter). A tankönyvszerződés vizsgálata is ebbe a reformfolyamatba illeszkedik: a miniszter célja, hogy az oktatási rendszer működése átláthatóbb és szakmaibb legyen.
A tankönyvellátás biztonságának garantálása mellett a közpénzek felelős felhasználása is kulcskérdés. A 45 milliárdos szerződés esetében a minisztérium azt vizsgálja, hogy a gyorsított eljárás és az egyetlen ajánlattevő indokolt volt-e, illetve hogy a szerződés megfelel-e a közbeszerzési szabályoknak.
Következmények és kilátások
Amennyiben a vizsgálat szabálytalanságot tár fel, a minisztérium akár a szerződés felbontását is kezdeményezheti. Ez azonban nem veszélyeztetheti a tankönyvellátást – a miniszter szerint a biztonságos ellátás elsődleges szempont. A vizsgálat várhatóan heteken belül lezárul, és az eredményeket nyilvánosságra hozzák.
Az ügy rávilágít arra, hogy a NER öröksége még hosszú ideig kísérteni fogja az új kormányt. A 45 milliárdos tankönyvszerződés csak egy a sok, a választások előtt megkötött, átláthatatlan ügylet közül. A Tisza-kormány feladata, hogy ezeket a szerződéseket felülvizsgálja, és helyreállítsa a közpénzek felelős felhasználásának rendjét.