A döntés háttere
Két hónappal a 2026-os országgyűlési választás előtt, 2026. február 9-én Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter 300 millió forint állami támogatást hagyott jóvá a Mesterséges Intelligencia Kutatóközpont számára – derült ki az RTL Híradó riportjából. A szervezet nem nyílt pályázaton, hanem egyedi döntéssel jutott a pénzhez; az ajánlást Szalay-Bobrovniczky Vince, a Miniszterelnökség helyettes államtitkára tette.
A központ korábban azért vált ismertté, mert 2025. október 23-án hamisnak nevezte a Tisza Párt Nemzeti Menetéről készült légi felvételeket. Akkoriban óriási számháború zajlott arról, hogy a fideszes Békemeneten vagy a Tisza Párt rendezvényén voltak-e többen – a fideszes sajtó a Mesterséges Intelligencia Kutatóközpontra hivatkozva terjesztette, hogy a kép hamisítvány.
A támogatás részletei
Az RTL által bemutatott dokumentum szerint a kutatóközpontnak csak 2031, illetve 2032 év végéig kell elszámolnia a kétszer 300 millió forintos támogatás felhasználásával. A szervezet egy budatétényi társasházba van bejegyezve, de az egyik ott lakó még csak nem is hallott róluk.
Hadházy Ákos (korábbi országgyűlési képviselő) szerint az intézkedések célja az volt, hogy ne lehessen számon kérni a juttatás felhasználását. A központ már tavaly is kapott 300 millió forintot a Bethlen Gábor Alapkezelőtől, szintén egyedi döntéssel.
Gulyás Gergely reagálása
Gulyás Gergely a Facebookon reagált: szerinte az RTL „valótlan állításokat közölt, valós tényeket pedig elhallgatott”. Azt állította, hogy a kutatóközpontot egyetemi kutatók és professzorok hozták létre az ELTE és a Károli Gáspár Református Egyetem szakmai hátterével. Hozzátette: a választások után a szervezet közölte, hogy a kutatók nem látnak garanciát a folytatásra, ezért a 300 millió forintot teljes egészében visszafizették. Gulyás szerint az RTL ezt elhallgatta. A volt miniszter vitatta az elszámolási határidő módosítását is: „Semmilyen határidőt nem módosítottunk. A tavalyi támogatással idén el kell számolni.”
Kontextus
Az ügy illeszkedik abba a mintázatba, hogy a NER a választások előtt szisztematikusan osztott közpénzt politikai célokra. A 4iG-vel kötött 1311 milliárdos honvédelmi szerződés, a Fidesz-közeli színházaknak juttatott 5 milliárd forint, vagy Mága Zoltán 3,3 milliárdos támogatása mind azt mutatják, hogy a kormány a választási kampányban sem vetette meg a közpénzek politikai felhasználását.
A Mesterséges Intelligencia Kutatóközpont esete azonban különösen árnyalt: a szervezet visszafizette a pénzt, ami arra utalhat, hogy a Tisza-kormány nyomására vagy a közvélemény reakciója miatt meghátráltak. Ugyanakkor a kérdés továbbra is nyitott: vajon a NER utolsó hónapjaiban hozott hasonló döntések mindegyike ilyen „önkorrekcióval” végződik-e, vagy a közpénzek egy része örökre eltűnik a rendszerben?