A Don Quijote lepkésze és a Nobel-díjas
Krasznahorkai László, a 2025-ös irodalmi Nobel-díjas író vehette át az Artisjus Irodalmi Nagydíjat A magyar nemzet biztonsága című regényéért és teljes életművéért. A díjat május 11-én adták át a Magyar Zene Házában, a zenei Artisjus-díjakkal együtt. A Nobel-díjas író távollétében a Magvető Kiadó igazgatója vette át az elismerést.
Szörényi László irodalomtörténész méltatásában rámutatott: a regényben „a Don Quijote egyik főszereplője itt öreg, nyomorék és szorgalmas lepkészként jelenik meg Dr. Papp András néven, Sancho Panzának maga az író, Krasznahorkai áll be, és a regény az ő megbarátkozásukról, illetve társulásuk lehetőségeiről szól”. A Telex kritikusa szerint a kötet „nem csupán egy új Krasznahorkai-kötet a sok közül, hanem egy olyan, a szerző kései életművében is kiemelkedő helyet elfoglaló munka, amely egyszerre idézi meg a régi nagy művek hagyományát és mutat túl rajtuk”.
A fődíjas mellett négy kategóriában osztottak elismeréseket: Tóth László (költészet, Időző), Kornis Mihály (próza, Minden ember), Soltész Márton (tanulmány, Önmaga hőse és áldozata – Közelítések Szabó Magda karriertörténetéhez) és Kenyeres Zoltán (esszé, kritika, Írók, költők, fogalmak – Esszék, tanulmányok) részesült díjban. A díjak sorsáról a szakma döntött: egy irodalomtörténészekből és írókból álló bizottság készítette elő a döntést, tagjai között Báger Gusztáv, Bakonyi István, Báthori Csaba, Filip-Kégl Ildikó, Keresztesi József, Radics Viktória és Szörényi László is szerepelt.
Nyitás a kormány felé – de mennyire?
A díjátadó politikai szempontból is figyelemre méltó volt. Dr. Szinger András, az Artisjus főigazgatója megnyitó beszédében együttműködést ajánlott az alakuló Tisza-kormánynak, különösen a mesterséges intelligencia szerzői jogi szabályozásában. „A miniszterjelölt nem tűnt tanácstalannak” – mondta Szinger, utalva Tanács Zoltán (Tisza Párt, tudományért és technológiáért felelős miniszter) bizottsági meghallgatására, ahol az MI-t a három legfontosabb probléma között említette. Az Artisjus elnöke, Németh Alajos szerint a technológia az alkotók szellemi termékeit szétszedi, majd látszólag eredeti valamit hoz létre – ez ellen küzdeni kell.
A kérdés az: vajon az új kormány valóban nyitott lesz-e a szakmai szervezetekkel való együttműködésre, vagy a NER azon rossz szokása tér vissza, hogy a kultúrpolitikát felülről irányítják? Az Artisjus ajánlata – hogy a hazai jogalkotás akár még a világon is úttörő lehetne az MI-szabályozásban – ambiciózus, de a megvalósításához valódi párbeszéd kell, nem pedig üres gesztusok.
A szabadság individuális – Kenyeres Zoltán üzenete
Kenyeres Zoltán irodalomtörténész díjátadó beszédében a szabadság természetére emlékeztetett: „Évszázadok óta nagyszerű, európai színvonalú irodalmunk van és van egy nagyon rossz történelmünk. Én szívesen elcserélném a kettőt, hogy lenne egy ezer éves boldog történelmünk és emelett egy középszerű irodalmunk.” Majd hozzátette: „Sokan azt hiszik, hogy a szabadság kollektív, pedig nem, az ugyanúgy individuális, mint maga az élet.”
Ez a mondat különösen aktuális egy olyan időszakban, amikor a kulturális szféra a NER évei után próbál új utakat találni. Az Artisjus ajánlata a kormány felé pozitív jel, de a szabadság – ahogy Kenyeres is mondta – nem kollektív, hanem individuális. A szerzőknek és alkotóknak maguknak kell kivívniuk a szabadságot, nem várhatják azt a kormánytól.
Az Artisjus 119 éve – és a jövő
Az Artisjus 2006 óta osztja irodalmi díjait, eddig 101 költő és író vehette át az elismerést. A szervezet közelgő 119. évfordulóján Szinger András hangsúlyozta: az Artisjus mindig előremutató hangot képviselt, és ezután is az lesz a cél, hogy „megérje szerzőnek lenni”.
A kérdés az, hogy a Tisza-kormány valóban partner lesz-e ebben. Az első jelek – a miniszterjelölt nyitottsága az MI-szabályozásra – bizakodásra adnak okot, de a kultúrpolitika terén még sok a tennivaló. A NER évei alatt a kulturális intézményeket gyakran politikai célokra használták, a független alkotók pedig háttérbe szorultak. Az új kormánynak lehetősége van ezt a tendenciát megfordítani, de ehhez valódi párbeszédre van szükség a szakmai szervezetekkel – nem csak ünnepi beszédekben, hanem a mindennapi döntéshozatalban is.
Az Artisjus-díjátadó tehát nem csak egy irodalmi esemény volt: egyben egy ajánlat is az új kormány felé. Hogy ezt az ajánlatot komolyan veszik-e, az a következő hónapokban derül ki. Addig is Krasznahorkai László regénye, A magyar nemzet biztonsága, továbbra is a polcokon várja az olvasókat – és talán a döntéshozókat is.