Egy szerencsés találkozás kezdete

Kapitány István 1961-ben született Debrecenben. Apja pilóta volt – az idősebb Kapitány István a Malév Budapest–Frankfurt–Párizs útvonalon közlekedő menetrend szerinti járatát vezette. 1970-ben azonban a gép Le Bourget repülőtere közelében katasztrófát szenvedett: a jegesedés miatt lezuhant, és az utazóközönség és személyzet teljes egésze, összesen 21 ember meghalt. Kapitány István apja mellett az egész család életét megváltoztatott ez a tragédia.

A fiatal Kapitány azonban az anyai ág kereskedővénáját hozta magával. A család Debrecenben fűszeresboltokat üzemeltetett, és az államosítás után is a kereskedelemmel foglalkoztak. Kapitány István azonban nem Debrecenben nőtt fel, hanem Angyalföldön, Budapesten, ahol a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskolán végzett.

Karrierje 1987-ben indult egy véletlen találkozáson: a Sugár Üzletközpontban, ahol üzletvezető-helyettesként dolgozott, egy reklamáló vevőt sikeresen megnyugtatott. A vevő történetesen a Shell magyar leányvállalatának kereskedelmi vezetője volt, és rögtön állást ajánlott Kapitánynak az olajipari óriásnál. Ez a találkozás egy 37 éves Shell-karriert indított el.

A nemzetközi felemelkedés

Kapitány István folyamatosan lépegetett felfelé a vállalaton belül. Hazai vezetőből londonban üzleti tanácsadóvá lépett elő, majd Dél-Afrikában és Kelet-Közép-Európában regionális igazgató volt. Németországban kiskereskedelmi vezérigazgatóként dolgozott, és 2014-től a Shell globális kiskereskedelmi alelnökeként irányította a vállalat összes, 45 ezernél is több benzinkútját és körülbelül félmillió dolgozóját.

Ez a pozíció azt jelentette, hogy Kapitány István a világ egyik legnagyobb olajvállalatának csúcsvezetői közé tartozik. Az ő ötletéből származik a V-Power üzemanyag és a Clubsmart törzsvásárlói program. Mint a Forbes tavaly decemberi podcastjében elmondta, még Donald Trumpnál is járt egyszer, mikor a vele jó kapcsolatot ápoló Roger Penske amerikai üzletember magával vitte a Fehér Házba.

Az őt ismerők szerint azonban nem a tipikus multinacionális menedzser. "Nagyon nem az a típus, aki lefelé rúg, felfelé pedig nyal. Mindig azt éreztük, hogy bár rengeteg ember tartozott hozzá, minél lejjebb beszélt a hierarchiában a munkatársakkal, annál támogatóbb volt. Több esetet is tudok, amikor személyes ügyekben is segített a munkatársainak" – mondta egy forrásunk. Mások azonban gyanúsnak tartják ezt a buktatók nélküli karriersikert: "gyanús volt ez a buktatók nélküli karriersiker, mások pedig azt vetették fel, hogy a nagy multinacionális olajvállalatok nem olyan színteret jelentenek, ahol 'csak kedvességgel' lehet felérni a csúcsra."

Az impexes gyökerek és a Mol-verseny

Kapitány István pályája azonban nem csupán egy sikeres üzletember története. Karrierje az Interagnál kezdődött, amely az úgynevezett impexek egyike volt – azok a szovjet időszakban politikai kapcsolatokra építő külkereskedelmi vállalatok, amelyek az állam és külföldi cégek közé ékelődtek. Ez a háttér nem elhanyagolható, különösen azért, mert a Shell és a Mol között évtizedek óta feszültség van az energiapiacon.

A Shell 1966-ban jelent meg először a magyar üzemanyagpiacon, és érdekeit folyamatosan ütköztetik a Mol terjeszkedésével. Az OMV Slovenija felvásárlása során a Mol versenyjogi vizsgálat alá került, és végül 39 töltőállomást kellett értékesítenie – a Shellnek. Ez a történet azt mutatja, hogy Kapitány István nem csupán egy nemzetközi szakember, hanem egy olyan figura, aki a magyar energiapiaci versengésben is szerepet játszhat.

A Tisza-kormányban

2024 áprilisában Kapitány István elhagyta a Shell-t, de ezután sem maradt tétlen. 2020 óta a Menedzserszövetség elnöke volt, és továbbra is adott tanácsot cégeknek Londonban, Németországban és Ausztriában. Magyar Péter azonban már októberben megkezdte az egyeztetést vele, és januárban mutatta be "az év első nagy igazolásakként" a Tisza gazdaságfejlesztési és energetikai vezetőjeként.

A kinevezés azonban nem ment vita nélkül. Már a kampány időszakában felerősödtek azok az aggodalmak, hogy a Tisza Párt a nemzetközi nagytőke érdekeit képviseli. Orbán Viktor leköszönő miniszterelnök korábban arra hívta fel a figyelmet, hogy a Fidesz-KDNP 16 éves kormányzása alatt 15 ezer milliárd forintot vett el a nagyvállalatoktól – beleértve az energetikai óriásokat – azért, hogy legyen fedezet a jóléti, lakossági jövedelmeket emelő intézkedésekre, beleértve a 13. és 14. havi nyugdíjakat, vagy az szja-mentességet.

A piacgazdaság híve

Kapitány István nyíltan képviseli a piacgazdaság mellett, és kritikus a rezsicsökkentéssel és az árrésstoppal szemben. "Én teljes mértékben a piacgazdaság híve vagyok" – mondta a Partizánnak 2025 májusában. "Nyilvánvalóan mi megtapasztaltuk, hogy milyen a tervgazdaság a különféle szabályozókkal, különféle piaci folyamatokba való beavatkozásokkal. Ezek soha nem vezetnek hosszú távú eredményre. Nyilvánvaló, hogy ingyen nem lehet semmit csinálni."

Egy salgótarjáni fórumon pedig így fogalmazott: "Egyszerűbbé kell tenni az állam működését, sokkal kevesebb állami beavatkozásra van szükség. Sokkal kevesebb különadóra, árstopra és árrésstopra."

Ez a hozzáállás azonban feszültséget okozhat a Tisza szociális ígéreteivel. A leköszönő Orbán-kormány a jóléti intézkedéseket az energiaszektor megadóztatásával finanszírozta. Kapitány István gazdaságpolitikája ezt az utat nem követi – helyette a piacgazdaságra és a szabályozás csökkentésére támaszkodik.

Az energiadiverzifikáció kérdése

A legnagyobb kérdés azonban az, hogy Magyarország hogyan és mennyi idő alatt tud leválni az orosz kőolaj- és földgáz beszerzéséről, és a lakosság és az ipar számára nélkülözhetetlen fosszilis energiahordozók beszerzését miképp kívánja diverzifikálni az új kormány anélkül, hogy veszélyeztetné a megfizethető ellátást. Ez az egyik legfontosabb stratégiai kérdés az elkövetkezendő ciklusban, és Kapitány István döntéseit fogja meghatározni.

A Shell volt alelnöke nemzetközi szinten is elismert szakember, aki a világpiaci trendeket jól ismeri. Azonban az a kérdés, hogy a piacgazdaság-párti hozzáállása hogyan egyeztethető össze a magyar társadalom energiaellátásának megfizethetőségével, még nyitott marad. A következő években Kapitány hozhatja meg azokat a gazdaságpolitikai döntéseket, amelyek évtizedekre meghatározzák Magyarország jövőjét, elsősorban az energiaellátás területén.

Az emberszabású menedzser

Mások azonban azt hangsúlyozzák, hogy Kapitány István nem a tipikus multinacionális menedzser. "Tényleg kedves ember, nem így képzelsz el egy olajipari csúcsmenedzsert, ahhoz túlságosan is emberszabású" – mondták az őt ismerők. Egy másik forrásunk szerint azonban: "Magyarországon az, amit ő képvisel, soknak tűnhet, olyan magabiztosságnak, mintha valaki azt hinné, hogy nem tud hibázni, hogy mindig mindent tud. István nyilvános szerepléseiben van ilyen, de ebben már biztosan ott van az erősen angolszász vezetői kultúra, amiben élt. Ugyanakkor szűk körben, főleg négyszemközt nem ilyen, ott már átjön, hogy igenis vannak dilemmái, akkor már nem játssza el a mindenhez is értőt."

Ez az ellentmondás – a nemzetközi szakember és az emberszabású menedzser között – talán a legjobban jellemzi Kapitány Istvánt. Az elkövetkezendő évek során kiderül majd, hogy a Shell alelnöke, aki a piacgazdaság híve, hogyan tudja összeegyeztetni az energiapolitikai reformokat a magyar társadalom szociális igényeivel.