„A jelenlegi formájában szeptember 30-ig marad”
Kármán András (Tisza Párt, pénzügyminiszter) csütörtök este a Facebookon tett közzé egy bejegyzést, amelyben bejelentette: a jelzáloghitelek kamatstopja a jelenlegi formájában szeptember 30-ig marad érvényben – feltéve, hogy a parlament elfogadja a kormány törvényjavaslatát. A poszt szerint a kormány a következő hónapokban társadalmi és szakmai egyeztetéseket kezdeményez, hogy a valódi rászorulók számára dolgozzák ki a tényleges segítséget.
A bejelentés nem érte váratlanul a piaci szereplőket. A kamatstopot még 2022 januárjában vezette be az Orbán-kormány, eredetileg fél évre, a veszélyhelyzetre hivatkozva. Az intézkedés a változó kamatozású jelzáloghitelek kamatait a 2021. október végi szinten befagyasztotta – a referenciamutatót 2,02 százalékon rögzítette. Időközben a piaci kamatok 16 százalék fölé is emelkedtek, jelenleg 6,5 százalék körül járnak.
A bankok évek óta támadják
A kamatstop költségeit nem a kormányzat, hanem a bankok viselték. A pénzintézetek szerint az intézkedés alaptörvény-ellenes, és többször az Alkotmánybírósághoz fordultak – legutóbb idén májusban. A bankok érvelése szerint a kamatstop sérti a szerződési szabadságot és a tulajdonhoz való jogot. Az Alkotmánybíróság eddig nem hozott érdemi döntést az ügyben.
A kamatstopot az Orbán-kormány az eredetileg ideiglenes és a veszélyhelyzetre hivatkozva bevezetett intézkedést újra és újra meghosszabbította, legutóbb idén áprilisban – akkor már határozatlan időre. A mostani bejelentés szerint a Tisza-kormány nem kívánja fenntartani ezt a gyakorlatot.
Célzott segítség a rászorulóknak
Kármán András a posztban hangsúlyozta: „A kormány a következő hónapokban fontos társadalmi és a szakmai egyeztetéseket fog kezdeményezni, hogy a valódi rászorulók számára kidolgozzuk a tényleges segítséget.” Ez azt jelzi, hogy a Tisza-kormány nem akarja fenntartani az általános, mindenkinek járó kamatvédelmet, hanem célzottabb, szociális alapú támogatásra váltana.
A lépés illeszkedik a kormány gazdaságpolitikai irányvonalába: a korábbi, mindenkit érintő intézkedések helyett egyre inkább a rászorultsági alapú támogatások felé mozdulnak el. A kamatstop kivezetése ugyanakkor aggodalmat kelthet azokban a hitelesekben, akik az elmúlt években a befagyasztott kamatoknak köszönhetően alacsonyabb törlesztőrészletet fizettek.
Mit hozhat a jövő?
A kormány a következő hónapokban társadalmi és szakmai egyeztetéseket kezdeményez, hogy a valódi rászorulók számára dolgozzák ki a tényleges segítséget. Az elemzők szerint a célzott támogatás lehetőséget adhat arra, hogy a leginkább rászoruló háztartások továbbra is védelmet kapjanak, miközben a bankok számára is kiszámíthatóbbá válik a helyzet.
A kamatstop kivezetése ugyanakkor felveti a kérdést: vajon a Tisza-kormány képes lesz-e olyan célzott támogatási rendszert kialakítani, amely valóban a rászorulókat segíti, és nem ismétli meg a NER-rendszer azon hibáit, ahol a támogatások gyakran a jobb módúakat segítették? A választ a következő hónapok társadalmi egyeztetései és a kormány döntései adják majd meg.