Június 8-án benyújtotta lemondását Fürcht Pál, a Központi Nyomozó Főügyészséget (KNYF) vezető főügyész. A távozást az úgynevezett aranykonvoj-ügyben kialakult szakmai nézetkülönbségekkel indokolta – derül ki a Legfőbb Ügyészség csütörtök este kiadott közleményéből.

A vita lényege: ki mikor kerüljön sorra?

A közlemény szerint az ukrán pénzszállítók elfogása kapcsán a Fővárosi Nyomozó Ügyészségen jogellenes fogvatartás bűntette és más bűncselekmények miatt van folyamatban eljárás. Ebben az ügyben egyes nyomozástaktikai kérdésekben – bizonyos nyomozati cselekmények és a gyanúsítottként potenciálisan szóba jöhető személyek kihallgatásának sorrendje miatt – szakmai vita alakult ki a KNYF és a szakfőosztály vezetője között.

A Legfőbb Ügyészség szakfőosztályának szakmai álláspontja szerint egyes magas beosztású érintettek kapcsán már most megfogalmazódott bűncselekmény megalapozott gyanúja, míg a nyomozó ügyészség az eljárási cselekmények más sorrendjét preferálta. A konfliktushelyzet feloldásaként Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyész – az illetékes szakfőosztály vezetőjének javaslatára, az elfogultság látszatát is kerülendő – a Legfőbb Ügyészség másik szakmai szervezeti egységét jelölte ki a nyomozás további felügyeletére.

A legfőbb ügyész üzent: minden szálat ki kell vizsgálni

A KNYF közleménye szerint a legfőbb ügyész többször kinyilvánította és írásos utasításba is adta, hogy a nyomozó ügyészségnek az ügy minden szálát ki kell vizsgálnia, függetlenül attól, hogy kit és mely szervezeteket érint. Hozzátették: a kérdéses nyomozásban a közeljövőben érdemi eredményekre lehet számítani.

Fürcht Pál főügyész vezetői beosztásáról való lemondása egyoldalú nyilatkozat, amely a vonatkozó jogszabály alapján hat hónapon belül lép hatályba. A főügyésznek a nyomozás felügyeleti területen egy legfőbb ügyészségi ügyészi álláshelyet ajánlottak fel.

Tágabb kontextus: az ügyészség függetlenségének próbája

Az eset rávilágít arra, hogy az új kormányzat alatt az ügyészségen belül is éles vita folyik arról, milyen tempóban és kikkel szemben haladjanak a NER-korszak nagy korrupciós ügyeinek nyomozásai. Fürcht Pál nemrégiben az MNB-ügyet pályafutása legnagyobbjaként jellemezte, hangsúlyozva a nyomozás rendkívüli összetettségét. A mostani lemondás azt jelzi, hogy a legfőbb ügyész a gyorsabb, határozottabb fellépést preferálja – még ha ez a KNYF vezetőjének távozásával jár is.

Mit jelent ez a gyakorlatban?

A szakmai nézetkülönbség mögött az húzódhat meg, hogy a Legfőbb Ügyészség szerint az aranykonvoj-ügyben érintett magas beosztású személyek – akik a NER-rendszerben töltöttek be kulcspozíciókat – már most gyanúsíthatók, míg Fürcht és csapata óvatosabb, lépcsőzetesebb kihallgatási sorrendet képzelt el. A legfőbb ügyész döntése, hogy másik szervezeti egységre bízza a felügyeletet, egyértelmű jelzés: a nyomozásnak gyorsulnia kell.

Következmények

Fürcht Pál távozása nem jelenti a KNYF ellehetetlenülését – a szervezet tovább dolgozik, és a közlemény szerint a közeljövőben érdemi eredmények várhatók. Ugyanakkor a lemondás rávilágít arra, hogy az igazságszolgáltatás függetlensége még mindig törékeny: a NER-korszakban kinevezett ügyészek és a Tisza-kormány által támogatott új vezetés között feszültség van. A kérdés az, hogy ez a feszültség építő jellegű versenyként vagy romboló konfliktusként csapódik le a következő hónapokban.