Péntekig lehet még 6,5 százalékot fogni
Három héten belül másodszor csökkenti a lakossági állampapírok kamatait az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK). A kedden bejelentett döntés értelmében június 12-től a Fix Magyar Állampapír (FixMÁP) új sorozata évi 6 százalékot fizet, szemben a mostani 6,5 százalékkal. A Magyar Állampapír Plusz (MÁP Plusz) sávos kamatozása 5,5-6,5 százalékra mérséklődik a korábbi 6-7 százalékról.
Az ÁKK közleménye szerint a lépést a „hazai kamatkörnyezet javulása” indokolja: az elmúlt időszakban az állampapír-aukciókon folytatódott a hozamcsökkenés. A cél az adósságkezelés költségeinek további mérséklése, miközben a lakossági piac stabilitását is meg kívánják őrizni.
Mit jelent ez a megtakarítóknak?
A változás a legnépszerűbb lakossági állampapírokat érinti. A FixMÁP és a MÁP Plusz mellett a nyomdai MÁP Plusz, a Kincstári Takarékjegyek (KTJ-I és KTJ-II), valamint a Bónusz Magyar Állampapír (BMÁP) kamata is 0,5 százalékponttal csökken. A BMÁP esetében a kamatprémium az első négy évben 0,25 százalékra, az utolsó két évben 0,5 százalékra mérséklődik, így az első periódus kamata 5,87 százalék lesz.
Aki még a magasabb kamatokkal szeretne vásárolni, annak érdemes sietnie: a régi sorozatok június 12-ig, péntekig érhetők el. Az új, alacsonyabb kamatozású papírok június 16-tól lesznek megvásárolhatók. Az ÁKK legutóbb május 22-én csökkentette a kamatokat, szintén 0,5 százalékponttal.
Az adósságkezelés és a piaci környezet
Az ÁKK döntése mögött egyértelműen a javuló kamatkörnyezet áll. Az MNB alapkamatát 6,25 százalékon tartotta, de a forint erősödése és az infláció 1,8 százalékra lassulása lehetővé teszi a kamatcsökkentési ciklus folytatását. Az állampapír-piaci hozamok csökkenése pedig közvetlenül csökkenti az államadósság finanszírozási költségeit.
A Tisza-kormány számára ez különösen fontos, hiszen a NER örökségeként hatalmas államadósságot és költségvetési hiányt kell kezelnie. Az ÁKK lépései – bár a megtakarítók számára kevesebb hozamot jelentenek – hozzájárulhatnak az adósságteher csökkentéséhez. Ugyanakkor a lakossági állampapírok kamatának gyors csökkentése azt is mutatja, hogy az állam igyekszik mérsékelni a finanszírozási költségeit, ami a költségvetési konszolidáció része.
Mit várhatunk a jövőben?
Az elemzők szerint a kamatcsökkentési ciklus folytatódhat, ha a makrogazdasági környezet tovább javul. Az MNB következő kamatdöntő ülésén akár 0,25-0,5 százalékpontos vágás is elképzelhető, ami tovább csökkentené az állampapírok hozamát. Ugyanakkor a lakossági megtakarítók számára egyre kevésbé vonzóak az állampapírok, ami a banki betétek vagy más befektetési formák felé terelheti a pénzt.
A Tisza-kormány előtt álló kihívás, hogy az adósságkezelés költségeinek csökkentése mellett a lakossági megtakarításokat is ösztönözze. Az állampapírok kamatának csökkentése rövid távon segíthet a költségvetésen, de hosszú távon a megtakarítási hajlandóság csökkenéséhez vezethet, ami a gazdasági növekedést is fékezheti.