A vita kirobbanása
Szerda délután Gulyás Gergely, a Fidesz–KDNP frakcióvezetője a Facebookon reagált Melléthei-Barna Márton (Tisza Párt) vasárnapi posztjára. Melléthei-Barna, aki korábban visszalépett az igazságügyi miniszteri jelöltségtől, Sulyok Tamás köztársasági elnököt, az Alkotmánybíróság elnökét és tagjait, valamint a Kúria elnökét, a legfőbb ügyészt, az Állami Számvevőszék, a Gazdasági Versenyhivatal, a Médiahatóság és az Országos Bírói Hivatal elnökét is lemondásra szólította fel.
Gulyás szerint „semmilyen összefüggés nincsen” Melléthei-Barna önkéntes visszalépése és a hivatalban lévő tisztviselők lemondásának követelése között. A frakcióvezető emlékeztetett: Magyarországon 1990 óta demokratikusan választott országgyűlések váltják egymást, és sem Horn Gyula, sem Medgyessy Péter, sem Orbán Viktor nem érezte úgy, hogy győzelme felhatalmazás lenne a választási cikluson túlnyúló tisztségek megszüntetésére.
„Aki oly szívesen idézi Antall Józsefet, annak érdemes tisztában lenni a rendszerváltoztatás szó jelentésével” – írta Gulyás, utalva arra, hogy a Tisza Párt győzelme és a rendezett hatalomátadás éppen a demokrácia működését bizonyítja. Hozzátette: ha valaki a demokratikus rendszert le akarja váltani, akkor „marad a visszatérés a diktatúrához”.
A Tisza Párt érvelése
A Tisza Párt szerint a Fidesz által kinevezett tisztségviselők nem élvezhetik a választók bizalmát, hiszen a választók egyértelműen a változás mellett voksoltak. Magyar Péter miniszterelnök több beszédében is felszólította Sulyok Tamást és más közjogi méltóságokat a lemondásra, érvelése szerint a NER-rendszer kulcsfiguráinak távozniuk kell a demokratikus megújulás érdekében.
Melléthei-Barna Márton a saját példájával érvelt: ő is visszalépett a miniszteri jelöltségtől, amikor kiderült, hogy a Magyar Péterrel való baráti és rokoni kapcsolata miatt a közvélemény egy része nepotizmust sejtett. „Ha én képes voltam erre, miért ne lennének képesek mások is?” – tette fel a kérdést a képviselő.
A Fidesz válasza
A Fidesz ezzel szemben azt hangsúlyozza, hogy a cikluson túlnyúló mandátumok éppen a demokratikus fékek és ellensúlyok részét képezik. Gulyás szerint a Tisza Párt győzelme és a rendezett hatalomátadás éppen azt bizonyítja, hogy Magyarország demokratikus államként működik – ha ezt a rendszert le akarja bontani a Tisza, az a diktatúrához való visszatérést jelentené.
„Melléthei Barna Mártonról – akivel egy egyetemi évfolyamon hallgattuk a jogot – sem azt nem feltételezem, hogy ezt ne tudná, sem azt nem gondolom, hogy diktatúrát akarna. Akkor viszont milyen célt szolgál, mire jó a közjogi méltóságok fenyegetése?” – zárta posztját Gulyás.
Alkotmányjogi kérdések
A vita mögött komoly alkotmányjogi kérdés húzódik: meddig terjed a választási győzelem felhatalmazása a közjogi méltóságokkal szemben? A magyar alkotmányos rendszerben a köztársasági elnököt, az Alkotmánybíróság tagjait és más közjogi méltóságokat a parlament választja, mandátumuk azonban nem kötődik a választási ciklusokhoz. A rendszer célja éppen az, hogy ezek a tisztségek függetlenek legyenek a napi politikai változásoktól.
A Tisza Párt azonban úgy érvel, hogy a Fidesz által kinevezett tisztségviselők a NER-rendszer részét képezik, és a demokratikus megújulás nem lehetséges anélkül, hogy ezek a személyek távoznának. A kérdés az: vajon a választási győzelem felhatalmazást ad-e a teljes közjogi rendszer átalakítására?
A vita tétje
A vita várhatóan folytatódik az új parlamentben, ahol a Tisza Párt kétharmados többséggel rendelkezik. A Fidesz petícióval védi Sulyok Tamást, és Gulyás Gergely korábban bejelentette: pártja mindenkit megvéd, akit az új hatalom boszorkányüldözéssel fenyeget.
A kérdés az: meddig terjed a választási győzelem felhatalmazása a közjogi méltóságokkal szemben? A válasz nemcsak jogi, hanem politikai kérdés is – és az elkövetkező hetekben dől el. Ha a Tisza Párt erőlteti a lemondásokat, az a demokratikus fékek és ellensúlyok gyengüléséhez vezethet. Ha viszont nem tesz semmit, az a NER-rendszer fennmaradását jelentheti. A vita tehát nemcsak a közjogi méltóságok sorsáról szól, hanem arról is, hogy milyen demokráciát építünk a NER után.