A rejtett döntés
A Kulturális és Innovációs Minisztérium április 24-én közölte az 5 milliárd forintos támogatási döntéseket — egy nappal a választások után. Ez azonban nem véletlen: a pályázatok elbírálása már a választások előtt megtörtént, a döntéseket azonban szándékosan titkolták. Ez a gyakorlat nem új a Fidesz-kormányzat alatt: a 2024-es választások előtt hasonlóan jártak el a zenészek és előadók támogatásával, akik a kampányrendezvényeken léptek fel.
Az 5 milliárd forintos keretből a Fidesz-kormányhoz közel álló szervezetek részesültek jelentős összegekben. Vidnyánszky Attila (Magyar Teátrumi Társaság) 120 millió forintot kapott, a Karinthy Színház 117 millió forintot, Kálomista Gábor Thália Színháza 29 millió forintot nyert. Szintén támogatást kapott a Kárpát-medencei Művészeti Népfőiskola Alapítvány (10 millió), illetve Orbán András cége, a KAP Kulturális és Gasztronómiai Kft. (20 millió).
A kimaradottak
Ezzel szemben a Független Előadó-művészeti Szövetség (FESZ) által ismert független szervezetek nem kaptak támogatást. Pintér Béla és Társulata, a Függetlenül Egymásért egyesület (FÜGE), a Káva Kulturális Műhely (amely hátrányos helyzetűek segítésével és színházi neveléssel foglalkozik) és a Láthatáron Csoport (családon belüli erőszakkal foglalkozó előadások) egyaránt elutasítást kapott.
A Káva Kulturális Műhely 29 millió forintot kért, a Láthatáron Csoport 6,6 millió forintot — mindkettő nélkülözte a támogatást. Ez különösen szembetűnő, mivel a kormányközeli szervezetek sokkal nagyobb összegeket kaptak, és sokszor nem is volt egyértelmű, hogy milyen kulturális tevékenységet végeznek.
A 17 milliárdos rejtély
Az 5 milliárd forint azonban csak a jéghegy csúcsa. Az NKA-n belül működő Kiemelt Kulturális Programok Ideiglenes Kollégium (KKPIK) összesen 17,6 milliárd forintot osztott ki 1088 esetben — de a döntésekről szinte semmit nem lehetett tudni. A kollégium tagjai személye, a működés célja, a döntéshozatal rendje és a rendelkezésre álló források nagysága nem voltak nyilvánosak az NKA honlapján.
Mindössze annyi látszott, hogy összesen 17,6 milliárd forint támogatásról döntöttek, de csak két esetben volt azonosítható meghívásos pályázati eljárás. A többi támogatásnál nem volt nyoma sem nyilvános, sem meghívásos pályázati felhívásnak. Ez azt sugallja, hogy egyes szereplők előzetes, közvetlen értesítést kaphattak a pályázati lehetőségekről.
A 444.hu által feltárt adatok szerint a támogatások között olyan szervezetek is szerepeltek, amelyeknek vajmi kevés köze volt a kultúrához: vadász- és sportklubok, munkaerőpiaci, bűnmegelőzési vagy éppen autószerelőket tömörítő egyesületek, darts klubok és horgász egyesületek. Az NKA munkatársait arra utasították, hogy az olyan kérelmeket, amelyek nem illeszkedtek a megadott támogatási célhoz — mint a főzőversenyek vagy a sportrendezvények — egységesen írják át "közösségépítő/kulturális programokra".
A feljelentés
A FESZ feljelentést tett a Központi Nyomozó Főügyészségen költségvetési csalás és hivatali visszaélés gyanúja miatt. A szervezet szerint a közpénzek felhasználásának átláthatósága érdekében a pályázatok adatait és a támogatási döntéseket meghatározott határidőn belül nyilvánosságra kell hozni.
A feljelentésben a FESZ rámutat arra, hogy az elérhető információk alapján egyes kedvezményezettek politikai kommunikációban is megjelentek, ami indokolttá teszi a támogatások felhasználásának vizsgálatát. Konkrét példa: a Magyar Sámsonok Alapítvány, amely idén áprilisig két alkalommal is elnyert 50–50 millió forintot "értékőrző kulturális, zenei és közösségépítő programsorozat megvalósítására". Az alapítványnak se honlapja, se semmilyen nyilvános felülete nincs — egyedül a civil szervezetek névjegyzéke alapján lehet róla tudni, hogy az elnöke Annus István József, Békéssámson fideszes polgármestere.
A miniszter válasza
Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter tagadja a vádakat. "Tudatos ferdítés kampányfinanszírozásként feltüntetni olyan támogatásokat, amelyek a magyar kultúra egészét szolgálják" — nyilatkozta a Magyar Nemzetnek. Szerinte a támogatások odaítélése minden esetben szabályozott pályázati eljárás keretében történt, meghatározott szakmai szempontok alapján, illetve azokból nem "csorgattak vissza" semmit a választókerületi kampányába.
A miniszter szerint az NKA pályázatai nyilvánosak voltak, tavaly augusztusban és decemberben jelentek meg, és bárki pályázhatott rájuk. Hankó szerint az NKA-alap elsődleges forrása az ötöslottó bevételeiének 90 százaléka, amit kifejezetten a magyar kultúra támogatására hoztak létre.
A miniszter azt is hangsúlyozta, hogy mindenki számára adott a lehetőség közérdekű adatigényléssel élni. Azonban a gyakorlat azt mutatja, hogy az NKA működésének alapjait nem lehet tisztán látni: a döntéshozók személye nem nyilvános, a szakmai szempontok nem világosak, és az elutasított pályázatok listája sem elérhető.
Deák Bill magyarázata
Deák Bill Gyula (Artisjus-díjas blues-énekes) 100 millió forintot kapott a turnészervezésre. A zenész és fia, Deák Tamás azt hangsúlyozták, hogy szabályosan jártak el, befizették a 10 ezer forintos pályázati díjat és dokumentációjuk van a pályázatról. Deák Tamás szerint volt kiírás, ők az NKA weboldalán találkoztak vele, ahová beregisztráltak és tavaly ősszel, október-november környékén pályáztak.
Deák Bill azt nyilatkozta: "Nem azért kaptam, mert fideszes vagyok. Ezt azért kaptam, mert Deák Bill Gyula vagyok. Egy művészember. Egy ikon. És a magyar blues királya." A zenész azt is hangsúlyozta, hogy a 100 millió forint nem személyes fizetése, és nem "ajándékba" kapta. "Ez a keret teszi lehetővé, hogy a produkció eljusson majdnem 20 településre. Ebből fizetjük a technika és a bérleti díjakat, a személyi költségeket — rengeteg háttérmunkás megélhetése és munkája van ebben a turnéban."
A szélesebb kontextus
A Tisza-kormány alatt az átláthatóság és a jogállamiság helyreállítása az egyik legfontosabb cél. Az NKA-botrány azonban azt mutatja, hogy a Fidesz-kormányzat alatt kialakult gyakorlatok még mindig működnek: a közpénzek kiosztása átláthatatlan, a döntéshozók személye nem nyilvános, és az elutasított pályázatok listája sem elérhető.
A FESZ feljelentése és a média által feltárt adatok azt sugallják, hogy az NKA-n keresztül történt közpénz-kiosztás nem követte az átláthatóság és a méltányosság alapelveit. Ez nem csupán egy kulturális kérdés — hanem a jogállamiság és a közpénzek felhasználásának demokratikus ellenőrzésének kérdése. Az új kormányzat alatt ezeket az intézményi gyakorlatokat felül kell vizsgálni, és az átláthatóságot helyreállítani.