A szám, ami mindent visz

Háromszor számolták meg a nullákat a HVG forrásai, mire elhitték: 1 311 050 000 000 forint. Ennyit ér az a keretszerződés, amelyet a Honvédelmi Minisztérium (HM) és a Magyar Honvédség Anyagellátó Raktárbázis kötött a 4iG Űr és Védelmi Technológiák Zrt.-vel március közepén. A megállapodás április elején, közvetlenül a választások előtt lépett hatályba, és 2035. december 31-ig érvényes.

Összehasonlításképp: alig fizetett többet az állam a ferihegyi repülőtérért, és ebből az összegből kilenc évig működhetne mostani pazarló módján az MTVA. A szerződés mérete még a 4iG teljes vállalatcsoportjának éves árbevételét is meghaladja: a csoport tavaly 764 milliárd forintot termelt, a mostani üzlet önmagában ennek majdnem a duplája.

A szereplők

A megállapodást állami oldalról a HM és annak logisztikai alszervezete, a Magyar Honvédség Anyagellátó Raktárbázis közösen jegyzi. Ez utóbbi szerv a honvédelem logisztikai-végrehajtási feladatait látja el – saját honlapjuk szerint „hatékonyan közreműködik az ország védelmi képességeinek fejlesztésében, fenntartásában, szaktechnikai eszközeivel és anyagaival biztosítja a haderő tevékenységét”.

A másik oldalon a Jászai Gellért nevével fémjelzett 4iG 100 százalékos tulajdonában lévő leányvállalat, a 4iG Űr és Védelmi Technológiák Zrt. áll. A céget 2024 februárjában alapították, főtevékenysége a vagyonkezelés, de foglalkozik űrszállítással, űrjármű- és légijármű-gyártással, harci járművek karbantartásával és számítástechnikai tevékenységgel is. A cég saját honlapján úgy mutatkozik be, mint Magyarország első magántulajdonban lévő nagyvállalata, amely „az űr- és védelmi szektorra fókuszál, azzal a céllal, hogy Magyarország és a régió vezető vertikálisan integrált szolgáltatójává váljon”.

Tavalyi árbevétele mindössze 12 milliárd forint volt – a mostani szerződés tehát elvileg 109 évnyi bevételének felel meg. Ez a szám jól mutatja, hogy a szerződés nem a piaci teljesítményre, hanem a politikai kapcsolatokra épül.

A titkosítás homálya

A szerződés tárgya: „Magyarország minősített időszaki vezetés-irányítási rendszerének digitalizációs fejlesztése program”. Hogy ez pontosan mit takar, nem tudni – a HM nemzetbiztonsági okokra hivatkozva titkosította a részleteket. A tárca a HVG-nek annyit közölt: „a szerződés a kormányzati átadás-átvétel tárgyát fogja képezni”.

A 4iG még ennyit sem mondott: „a téma a Honvédelmi Minisztériumhoz tartozik, így kérjük, hogy megkeresésével forduljon a honvédelmi tárcához” – írták a lapnak. A cég tehát a felelősséget is a tárcára hárítja, miközben a szerződésből származó bevétel az ő számlájukra érkezik.

A NER öröksége

A 4iG története szorosan összefonódott a Fidesz-kormányokkal. A cég 2021-ben vásárolta meg a DIGI-t, 2023-ban a Vodafone-t, tavaly pedig kilenc állami hadiipari vállalatban szerzett többségi részesedést. A mostani szerződés azt jelzi, hogy a NER egyik utolsó nagy dobásaként Jászai Gellért cége még a választás előtt bebiztosította magának a következő évtizedre szóló állami megrendeléseket.

A szerződés aláírásának időzítése sem véletlen: a választások előtt egy hónappal, amikor a figyelem a kampányra összpontosult, és a közpénzügyi ellenőrzés gyengébb volt. A HM akkori vezetője, Szalay-Bobrovniczky Kristóf (korábbi honvédelmi miniszter, Fidesz-KDNP) irányítása alatt született meg a döntés.

A Tisza-kormány kihívása

A Tisza-kormány előtt áll a feladat, hogy átvilágítsa ezt a gigantikus üzletet. A kérdés: vajon sikerül-e érvényt szerezni az átláthatóságnak, vagy a titkosított szerződések továbbra is a közpénz rejtett csatornái maradnak? A kormánypárti narratíva szerint a NER magántőkealap-korrupciójának felszámolása az egyik legfontosabb feladat – és ez a szerződés pontosan ebbe a kategóriába tartozik.

A 4iG űrtechnológiai cége által elvégzendő digitalizációs program tartalmának ismerete nélkül azonban nehéz megítélni, hogy az összeg reális-e. A nemzetbiztonsági titkosítás ugyan indokolható, de a közpénzek ilyen mértékű kifizetésénél az átláthatóságnak elsőbbséget kellene élveznie.

Következmények

A szerződés hosszú távú hatásai még beláthatatlanok. Egy biztos: a 4iG számára ez a megállapodás a következő évtizedre garantálja a stabil állami bevételt, függetlenül attól, hogy a kormányváltás után milyen irányt vesz a magyar védelmi ipar. A Tisza-kormány számára pedig ez az egyik első nagy teszt: képes-e érdemben fellépni a NER örökségével szemben, vagy a titkosított szerződések továbbra is a közpénz rejtett csatornái maradnak?