Szerdán rövid betegség után 91 éves korában elhunyt Gedai István régész-numizmatikus, a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) nyugalmazott főigazgatója – közölte az MNM az MTI-vel. A Nemzeti Múzeum, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság, valamint a Nemzeti Örökség Intézete saját halottjának tekinti.

A forradalom és a börtön

Gedai István 1953-ban kezdte meg tanulmányait az ELTE Bölcsészettudományi Kar történelem-muzeológia, majd régészet szakán. Egyetemistaként aktív szerepet vállalt az 1956-os forradalom eseményeiben, amiért a következő évben letartóztatták és ötéves börtönbüntetésre ítélték, amelyet végül egy év hat hónapra mérsékeltek. Szabadulása után nem folytathatta egyetemi tanulmányait, éveken át segédmunkásként dolgozott, mígnem professzora, László Gyula közbenjárására 1963-ban befejezhette az egyetemet. A következő évben doktorált, 1972-ben pedig kandidátusi fokozatot szerzett.

A numizmatikus életmű

Kapcsolata választott szakterületével, a numizmatikával gyerekkorába nyúlt vissza, amikor lelkes éremgyűjtőként kezdett el pénztörténettel foglalkozni. Hányattatásai éveiben is rendszeresen bejárt a Magyar Nemzeti Múzeum Éremtárába Huszár Lajoshoz. 1966 januárjában segédmuzeológussá nevezték ki, ezzel egy páratlan, évtizedeken át tartó tudományos és tudományszervezői pálya vette kezdetét.

Szűkebb szakterületének a középkori magyar pénztörténet számított, de életművében szorosan összeforrt a numizmatikai, a 20. századi történeti és közéleti munkásság. 1959-től a közelmúltig megjelent önálló művei, tanulmánykötetekben megjelent cikkei, folyóiratokban, hírlapokban megjelent írásai, leletközlései, könyvismertetéseinek száma meghaladja a hatszázat.

Tudományszervező és közéleti szerep

1970-től 1980-ig a Magyar Numizmatikai Társulat főtitkára, 1980 és 1988 között elnöke, 1995-től tiszteletbeli elnöke volt. 1973 és 1990 között a Magyar Tudományos Akadémia numizmatikai albizottságának titkára lett, majd a Régészeti Bizottság, a Magyar-Orosz Történész Vegyesbizottság tagja. 1975 és 1991 között a Numismatic Literature magyar szerkesztőjeként és a Magyar Nemzeti Múzeum Éremtárának főosztályvezetőjeként tevékenykedett.

1990-től 1993-ig a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgató-helyettese, 1993 és 1999 között főigazgatója volt. Hozzá fűződik a napjainkban is megtekinthető új állandó történeti kiállítás létrejötte és a múzeum rekonstrukciójának elindítása. Közéleti szerepvállalásában az UNESCO Nemzetközi Numizmatikai Bizottságának alelnöke, címzetes egyetemi docens, az Országos Múzeumi Tanács főtitkára, a Nemzeti Kegyeleti Bizottság (majd Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság) alapító tagja, később elnökhelyettese volt, illetve a Politikai Foglyok Országos Szövetségének alelnöke és az Ásatási Bizottság elnöke.

Elismerések és örökség

Számos kitüntetése és elismerése mellett 2014-ben elnyerte a Magyar Érdemrend középkeresztjét. Gedai István halálával a magyar numizmatika és múzeumügy egyik utolsó nagy alakja távozott, aki életével és munkásságával példát mutatott a tudományos elkötelezettségből és a közéleti felelősségvállalásból.