A katalán építészet és a kegyelmi kérvény
Kedd reggel Magyar Péter miniszterelnök (Tisza Párt) rendkívüli sajtótájékoztatót tartott, ahol a kegyelmi botrány újabb dokumentumait hozta nyilvánosságra. A kormányfő korábbi ígéretével ellentétben nem fedte fel annak az ügyvédnek a nevét, aki Kónya Endre, a bicskei gyermekotthon pedofilügyben érintett egykori igazgatóhelyettesének kegyelmi kérvényét beadta. Ehelyett egy rejtélyes mondatot intézett a sajtóhoz: „én magam nagyon szeretem a katalán építészetet, érti, aki érti”.
A kijelentés egyértelmű utalás volt Antoni Gaudí katalán építészre, akinek neve a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetőjére, Gaudi-Nagy Tamás ügyvédre rímel. Gaudi-Nagy neve már 2024 februárjában felmerült a Népszava cikkében, amely szerint az ügyvéd eljárt Kónya Endre képviseletében. Az ügyvéd akkor nem erősítette meg, de nem is cáfolta, hogy felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Kúriához, ám a kegyelmi kérvény megírását határozottan tagadta.
Gaudi-Nagy Tamás: „hazug uszító”
A HVG megkeresésére Gaudi-Nagy Tamás éles hangú közleményben reagált. „Nem én adtam be” – írta a kérvényre utalva, majd hozzátette: „Magyar Péter álláspontom szerint egy gyáva, narcisztikus és hazug uszító, aki kormányzás helyett pótcselekvésekkel és a Tisza-kormánnyal szemben kritikus személyek elleni hergeléssel tölti az idejét.” Az ügyvéd azt is közölte: „az üggyel kapcsolatos további közlések megfelelő időben megtételre kerülnek.”
Magyar Péter a Facebookon reagált Gaudi-Nagy megszólalására: „Hallom, Gaudi-Nagy Tamás, a Mi Hazánk alkotmánybíró-jelöltje megszólítva érezte magát a kegyelmi botrány kapcsán. Ha hozzájárul, bemutatjuk a nevéhez köthető iratot. Ha van ilyen” – tette hozzá egy vállvonogatós emojival.
A Budaházy-párhuzam
Az ügy hátterében egy érdekes egybeesés áll. Gaudi-Nagy Tamás a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetőjeként lobbizott a terrorizmusért elítélt Budaházy György és 16 társának felmentéséért a Hunnia-perben. Budaházy ugyanazon a napon – 2023. április 27-én – kapott elnöki kegyelmet Novák Katalin akkori köztársasági elnöktől, mint Kónya Endre. Novák hivatala akkor úgy indokolt: „A pápalátogatás hete különleges alkalom arra, hogy az államfő kegyelmezési jogkörével éljen. Ezért a köztársasági elnök arról döntött, hogy ebből az alkalomból széles körben ad kegyelmet.”
A két kegyelmi ügy párhuzama – és Gaudi-Nagy Tamás feltételezett szerepe mindkettőben – arra utalhat, hogy a NER-rendszerben a kegyelem nem csupán egyéni méltányossági kérdés volt, hanem egy jól szervezett, ügyvédek és politikai kapcsolatok által működtetett rendszer része. A Tisza-kormány számára ez a feltételezés lehetőséget ad arra, hogy a kegyelmi botrányon keresztül a régi rendszer intézményesített korrupcióját is leleplezze.
Nyitott kérdések
A kegyelmi kérvény megírásának körülményei továbbra is homályosak. Kónya Endre korábban a 444-nek azt mondta: „Nem én írtam a (kegyelmi) kérelmet.” A másodfokú eljárásban őt védő Zamecsnik Péter ügyvéd az ATV-nek úgy nyilatkozott: „A másodfokú eljárásban én képviseltem ezt az urat, a kegyelmi eljárásban nem, arról semmilyen információm nincs.” A Telex kérdésére Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium korábbi kegyelmi ügyekért felelős államtitkára megerősítette, hogy a kérvényt Kónya felesége adta be, de azt továbbra sem tudni, ki segített neki a megírásában.
A kérdés tehát nyitott: Gaudi-Nagy Tamás szerepe a kegyelmi ügyben továbbra sem tisztázott. A kormányfő által kilátásba helyezett dokumentumok akár végleges választ adhatnak – ha valóban léteznek. Az ügyvéd által ígért „további közlések” pedig tovább bonyolíthatják a képet.
A Tisza-kormány és az átláthatóság kihívásai
A kegyelmi botrány újabb fejezete rávilágít a Tisza-kormány egyik legnagyobb kihívására: hogyan lehet úgy feltárni a múlt rendszer visszásságait, hogy közben a kormányzati kommunikáció ne csússzon át a NER-re jellemző homályos utalgatásokba. Magyar Péter katalán építészetre tett utalása – bár hatásos retorikai fogás – éppen azt a fajta burkolt kommunikációt idézi, amit a kormány a régi rendszerben kritizált.
Az ügy pikantériája, hogy Gaudi-Nagy Tamás jelenleg a Mi Hazánk alkotmánybíró-jelöltje – ez a pozíció pedig további kérdéseket vet fel a jelölési folyamat átláthatóságáról. A Tisza-kormánynak lehetősége lenne arra, hogy a kegyelmi ügy feltárásán keresztül demonstrálja: az új rendszerben senki sem áll a törvény felett, még a politikai kapcsolatokkal rendelkező ügyvédek sem.
A következő hetekben kiderül, hogy Magyar Péter valóban elő tud-e állni olyan dokumentumokkal, amelyek egyértelműen bizonyítják Gaudi-Nagy Tamás szerepét – vagy az ügy továbbra is a homályos utalgatások és a személyeskedés szintjén marad. Az viszont már most látszik: a kegyelmi botrány nemcsak a múlt feltárásáról szól, hanem az új kormányzati kultúra próbatétele is.