A jelenet
Kedd reggel fél kilenc körül a Miniszterelnökség Alkotmány utcai épületének sajtótermében már gyülekeztek az újságírók. A hangulat feszült volt – nem sokkal korábban érkezett a hír, hogy Magyar Péter (Tisza Párt elnöke, miniszterelnök) rendkívüli sajtótájékoztatót tart. A téma: a 2024-ben kirobbant kegyelmi botrány iratai, amelyeket az Igazságügyi Minisztériumban találtak.
Amikor Magyar Péter belépett, egy vastag, borítékolt dossziét helyezett az asztalra. „Ezek azok a dokumentumok, amelyeket az előző kormányzat hagyott hátra” – kezdte, majd élőben kezdte ismertetni a tartalmukat. A kamerák közelről vették az iratokat, amelyeket a kormány időközben a kormany.hu/igazsagtetel oldalon is közzétett. A miniszterelnök lassan, precízen haladt: minden oldalt megmutatott, minden bekezdést elmagyarázott.
A Fidesz reakciója: öt mondat
A több mint egyórás sajtótájékoztató után a Gulyás Gergely vezette, 44 fősre zsugorodott Fidesz-frakció gyorsan reagált. A közlemény, amely a frakció Facebook-oldalán jelent meg, mindössze öt mondatból állt:
„Magyar Péter mai sajtótájékoztatója csak egy újabb Facebook-esemény volt. Ezen a sajtótájékoztatón sem tudtunk meg semmi újat. K. Endre kegyelmi kérvényét az akkori igazságügyminiszter nem támogatta, de a köztársasági elnök döntését követően mégis ellenjegyezte. A kormány tagjai a kegyelmi ügyről annak kirobbanásakor, 2024 februárjában értesültek. Felháborodásunkat jól mutatta, hogy a kormány egyetértett az érintettek lemondásával.”
A közlemény szűkszavúsága önmagában is beszédes. A Fidesz-frakció nem tért ki a sajtótájékoztatón elhangzott új részletekre, nem cáfolta Magyar Péter állításait, és nem adott magyarázatot a dokumentumokban talált ellentmondásokra.
Amit az iratokból megtudtunk
Magyar Péter sajtótájékoztatóján számos olyan információ hangzott el, amelyeket a Fidesz közleménye nem említett. A miniszterelnök elmondta:
- Varga Judit (akkori igazságügyi miniszter, Magyar Péter volt felesége) nemcsak K. Endre, hanem a Hunnia-ügy vádlottainak kegyelmét sem támogatta.
- A kegyelmi döntés a szolgálati út megkerülésével került Varga elé ellenjegyzésre, ugyanazon a napon, amelyen Novák Katalin (akkori köztársasági elnök) megadta azt.
- Magyar Péter nem zárta ki, hogy volt feleségét tőrbe csalták: nem árulták el neki, hogy a Nováktól visszaérkezett dokumentumban megváltoztatták K. Endre kegyelmi kérvényének elbírálását.
Ezek az információk új megvilágításba helyezik a kegyelmi botrányt. Ha ugyanis Varga Judit nem támogatta a kegyelmet, és a dokumentum a szolgálati út megkerülésével került hozzá, akkor felmerül a kérdés: ki és milyen módon juttatta el hozzá az iratot? És volt-e tudomása a kormány többi tagjának az ügyről 2024 februárja előtt?
A Fidesz korábbi álláspontjának ellentmondásai
A kegyelmi döntés ellenjegyzésének felelősségéről az Orbán-korszakban a hivatalos Fidesz-álláspont sokáig az volt, hogy Varga Judit „az alkotmányos szokásoknak megfelelően” írta alá Novák Katalin döntését. Ezt a verziót képviselte Orbán Viktor (akkori miniszterelnök, Fidesz-KDNP) és a Fidesz-frakció is.
Ettől a hivatalos állásponttól látványosan egyedül Lázár János (Fidesz-KDNP, volt építési és közlekedési miniszter) tért el. Lázár egy interjúban arról beszélt: ha valóban az történt, hogy a dokumentumok összekeveredtek, akkor az „full alkalmatlanságot” jelent. „Ha látta, az a baj, ha nem látta, az a baj” – fogalmazott Lázár, ezzel gyakorlatilag megkérdőjelezve a hivatalos Fidesz-álláspontot.
A Fidesz-frakció mostani közleménye azonban nem tért ki ezekre az ellentmondásokra. Nem reagált Lázár korábbi kijelentésére, nem cáfolta Magyar Péter azon állítását, hogy a kegyelmi döntés a szolgálati út megkerülésével született, és nem adott magyarázatot arra sem, hogy miért változott meg a dokumentum tartalma a Nováktól való visszaérkezés után.
A tét: az igazságtétel hitelessége
Magyar Péter a sajtótájékoztató végén felszólította Sulyok Tamás köztársasági elnököt, hogy hozza nyilvánosságra a nála fellelhető kegyelmi dokumentumokat is. A Sándor-palota korábban közölte: hivatalos megkeresés esetén a jogszabályoknak megfelelően járnak el a kegyelmi iratokkal.
A Tisza-kormány számára a kegyelmi ügy iratainak nyilvánosságra hozatala nem csupán a múlt feltárásáról szól. Ez a kormány egyik első nagy ígérete: az igazságtétel és az átláthatóság helyreállítása. Ha a Fidesz továbbra is azzal védekezik, hogy „semmi új” nincs az iratokban, azzal gyakorlatilag azt állítja, hogy a kegyelmi botrány lezárt ügy. A Tisza-kormány szerint azonban éppen hogy csak most kezdődik a valódi feltárás.
A kérdés továbbra is nyitott: vajon a Fidesz öt mondatos közleménye mögött tartalmi üresség áll, vagy tudatos stratégia, hogy ne adjon muníciót a kormánynak? Az iratok nyilvánosságra hozatalával Magyar Péter letette a voksát az átláthatóság mellett. Most azon múlik a dolog, hogy a nyilvánosság és a civil szervezetek képesek-e kikényszeríteni a teljes körű feltárást – és hogy a Fidesz hajlandó-e valaha is szembenézni a saját múltjával.