A Sándor-palota közölte a Népszavával: hivatalos megkeresés esetén a jogszabályoknak megfelelően járnak el a Novák Katalin volt köztársasági elnök által Kónya Endrének adott kegyelem irataival kapcsolatban. Magyar Péter miniszterelnök szerdán azt mondta: ha a teljes akta nincs meg az Igazságügyi Minisztériumban, elvárja Sulyok Tamás köztársasági elnöktől, hogy hozza nyilvánosságra.

A kegyelmi botrány háttere

A kegyelmi botrány 2024 februárjában robbant ki, amikor kiderült: Novák Katalin kegyelemben részesítette Kónya Endrét, a bicskei gyermekotthon volt igazgatóhelyettesét, akit kényszerítésért ítéltek el, mert a pedofil igazgató áldozatait próbálta vallomás-visszavonásra bírni. A botrányba Novák Katalin és Varga Judit volt igazságügyi miniszter is belebukott.

A kegyelmi ügy hátterében a bicskei Kossuth Zsuzsa Gyermekotthonban történt szexuális visszaélések állnak. Vásárhelyi János igazgatót nyolc év fegyházra ítélték, miután két volt lakó, Pop Mert Julián és Illés Levente a nevüket vállalva számoltak be a zaklatásokról. Az egyik áldozat, Szabi, 2016 szeptemberében öngyilkos lett, ami a nyilvánossághoz fordulást katalizálta. Kónya Endre hamis vallomásra próbálta rávenni az áldozatokat, amiért elítélték, majd 2023 áprilisában elnöki kegyelmet kapott Novák Katalintól.

A Tisza-kormány lépései

A Tisza-kormány rendeletben írta elő a kegyelmi határozathoz vezető körülmények felülvizsgálatát; a határidő május 18. A felülvizsgálat felelőse Görög Márta igazságügyi miniszter. A kormányhatározat szerint augusztus 31-ig kell kivizsgálni, hogy 2005 és 2025 között milyen jogsértések történtek a gyermekotthonban. A feladat felelőse Pósfai Gábor belügyminiszter és Görög Márta igazságügyi miniszter.

Az ügyben további részletek derülhetnek ki arról, hogy Varga Judit valóban nem javasolta-e a kegyelmet, és hogy milyen informális egyeztetések előzték meg a döntést. Balog Zoltán református püspök, volt emberierőforrás-miniszter korábban elismerte: tanácsadóként ő javasolta Novák Katalinnak a kegyelmet.

A nyilvánosság korlátai

A kegyelmi iratok teljes körű nyilvánosságra hozatala nem várható, mivel a kormányrendelet csak a felülvizsgálat részleteinek és megállapításainak közzétételét írja elő, nem magukat az iratokat. Emellett az ügyben informális egyeztetések is szerepet játszhattak, amelyekről nem feltétlenül készült írásos dokumentáció. A Sándor-palota közleménye is azt sugallja, hogy a jogszabályi keretek között kívánnak maradni, ami korlátozhatja a teljes átláthatóságot.

Következtetések

A kegyelmi botrány feltárása a Tisza-kormány egyik első komoly próbatétele az átláthatóság és a jogállamiság terén. Bár a kormány lépései ígéretesek, a teljes nyilvánosság elmaradása aggodalomra adhat okot. Az ügy további fejleményei fontosak lesznek a magyar demokrácia megújulása szempontjából.