„Politikusi haverok, sportegyesületek, NER-es üzleti körök”

Szerdán a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára, Velkey György László (Tisza Párt) a Facebookon közzétett videójában jelentette be: az előző kormány által kiadott, nem alanyi jogon járó diplomata-útlevelek átvizsgálása során komoly visszásságokra bukkantak. „Politikusi haverok, sportegyesületek, NER-es üzleti körök, külföldi kötődésű személyek egész sora kapott minden indok nélkül diplomata útlevelet az államtól. És évekig használhatták az útleveleket minden magyarázat nélkül” – fogalmazott az államtitkár.

Orbán Anita külügyminiszter összesen 1322 nem alanyi jogon kiadott diplomata- és szolgálati útlevelet tekintett át. Ebből 776 diplomata- és 167 szolgálati útlevél – összesen 943 okmány – visszavonását javasolta. A döntést Szondi Vanda kormányszóvivő ismertette a szerdai kormányzati tájékoztatón.

Szijjártó idején megsokszorozódott a kiadások száma

Velkey hangsúlyozta: míg a korábbi ciklusokban jellemzően 100–200 diplomata-útlevelet adtak ki, addig Szijjártó Péter volt külügyminiszter (Fidesz-KDNP) idején majdnem 1500-at – egyedi kérésre, miniszteri döntéssel. „Ezek a diplomata-útlevelek rávilágítanak arra, hogy az elmúlt években mi folyt a Külügyminisztériumban” – tette hozzá.

Az államtitkár szerint különösen aggasztó, hogy olyan külföldi személyek is kaptak magyar diplomata-útlevelet, akik üzleti okokból kerültek közel a kormányhoz. „Láthatóan olyan külföldi személyek, akik a kormányzathoz valamilyen üzleti, egyéb okból közel kerültek, ők is magyar diplomata-útlevelet kaphattak” – mondta, hozzátéve, hogy ez nemzetbiztonsági kockázatot is jelenthet.

Ki kapta? – egyelőre titok

Az Igazságügyi Minisztérium jelenleg azt vizsgálja, hogy a személyiségi jogok megsértése nélkül milyen széles körben hozható nyilvánosságra a kedvezményezettek listája. Amint ez kiderül, további tájékoztatást adnak – közölte Szondi Vanda.

A Telex korábban megírta, hogy a 2019 és 2023 szeptembere között kiadott több mint tízezer diplomata-útlevél között olyan nevek szerepeltek, mint Dzsudzsák Balázs (labdarúgó), Schadl György (volt bírósági végrehajtó, akit korrupcióért ítéltek el), Habony Árpád (miniszterelnöki tanácsadó) vagy Szöllősi György (a Nemzeti Sport főszerkesztője). Mága Zoltán hegedűművész a lapnak elismerte, hogy rendelkezik diplomata-útlevéllel, amelyet külföldi fellépéseihez használt. „Mint más művésztársamnak, nekem is van diplomata-útlevelem, amelyet kizárólag akkor használtam, amikor hivatalos meghívásnak tettem eleget külföldi fellépésre, vendégszereplésre” – mondta Mága.

A 444.hu emlékeztetett arra, hogy tavaly Rogán Antal minisztériuma nemzetbiztonsági okokra hivatkozva tagadta meg a választ arra, hogy van-e diplomata-útlevele például Lánczi Tamásnak, a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnökének, Balog Zoltán exminiszter-püspöknek vagy Matolcsy Ádámnak.

Fidesz: minden törvényes volt

A Fidesz szerda este közleményben utasította vissza a vádakat. „A Fidesz kormányzása idején a diplomata-útlevelek kiadása és használata minden esetben a törvényeknek megfelelő volt” – írták. Hozzátették: „Magyarország nemzetközi kapcsolatrendszerét a politika, a gazdaság, a kultúra és a sport területén is minden évben szélesítettük 2010 után. Ezért természetesen a diplomáciai célú utazások száma is a korábbiaknál magasabb volt.” A párt szerint a Fidesz-kormány megnövelte Magyarország nemzetközi tekintélyét és mozgásterét, és „csak remélni tudjuk, hogy ezt a Tisza-kormány sem készül lerombolni”.

A Fidesz közleménye – amely a „tiszás politikusok diplomata-útlevelekkel kapcsolatos vádaskodását” utasítja vissza – jól mutatja a két párt közötti narratív harcot. Míg a Tisza-kormány a NER-es visszaélések feltárására és a jogállami normák helyreállítására helyezi a hangsúlyt, addig a Fidesz a törvényesség keretein belül próbálja védeni örökségét.

Tét: a bizalom helyreállítása

A Tisza-kormány számára a diplomata-útlevelek ügye nem csupán egy múltbeli visszaélés feltárása, hanem a nemzetközi bizalom helyreállításának egyik első lépése is. Orbán Anita külügyminiszter korábban azt ígérte, hogy visszaszerzik az EU bizalmát – a mostani lépés ebbe az irányba mutat. Ugyanakkor a Fidesz érvelése – miszerint a kiadások törvényesek voltak – felveti a kérdést: vajon a jogi keretek önmagukban elegendőek-e, vagy a politikai kultúra megváltoztatására is szükség van?

A következő hetekben kiderül, hogy a Tisza-kormány képes-e olyan átlátható gyakorlatot kialakítani, amely megakadályozza a NER-es szokások visszatérését. Az is kérdés, hogy a nyilvánosságra hozandó lista milyen politikai viharokat kavar majd – és hogy a Fidesz érvelése a „törvényességről” mennyire állja meg a helyét egy alaposabb vizsgálat során.

A diplomata-útlevelek ügye egyúttal rávilágít a tranzicionális igazságszolgáltatás egyik kulcskérdésére is: hol a határ a múlt feltárása és a politikai bosszú között? A Tisza-kormány eddigi lépései – a dokumentummegsemmisítés megakadályozása, a büntetlenségi alkukkal való együttműködés – arra utalnak, hogy a jogi elszámoltatást részesítik előnyben a politikai megtorlással szemben. Ez a megközelítés illeszkedik a kormány által hangoztatott „demokratikus megújulás” narratívájába, de a gyakorlatban még számos kihívással kell szembenézniük.