„Nem szűkülhet a párbeszéd a kamarákra”
Május 14-én, egy nappal azután, hogy letette a miniszteri esküt a Parlamentben, Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter (Tisza Párt) egy szokatlan felhívással találta szembe magát. Tizenegy, szüléssel foglalkozó civil szervezet – köztük a Másállapotot a szülészetben, az Emma Egyesület, a Mamakör Alapítvány, a Melletted a helyem Egyesület, a Muri Phen és több dúlákat tömörítő szervezet – közös nyílt levélben kérte fel személyes egyeztetésre.
A szervezetek a felálló Egészségügyi Minisztérium stratégiaalkotásába kértek becsatlakozást. „Fontosnak tartjuk, hogy a tervezett stratégiaalkotás első lépésétől megjelenjenek a női, anyai szempontok az ellátásban, ennek érdekében már most felajánljuk segítségünket az Ön által is említett célok megvalósításához” – fogalmaztak a közleményben.
A civilek abban bíznak, hogy a szülészeti ellátásról szóló párbeszéd „nem szűkül többé a kormány, a Magyar Orvosi Kamara, a Szülészeti és Nőgyógyászati Szakmai Kollégium közötti diskurzusra, hanem már a tervezés kezdetétől becsatornázódhatnak a nők mint legfőbb érintettek”.
Ez a mondat pontosan megfogalmazza azt a problémát, amit a NER alatt a szülészeti ellátásban dolgozó civilek évtizede tapasztaltak: a döntéseket zárt ajtók mögött, az orvosi kamara és a kormány között hozták meg, a nők, anyák és családok véleménye – akik a rendszer legfőbb érintettjei – rendszeresen kimaradtak a folyamatból.
Hegedűs: „Nem pusztán szakmai hierarchiából szólalnak meg”
A miniszter csütörtökön hosszan reagált a Másállapotot a szülészetben posztja alatt a Facebookon. Válasza messze túlmutatott a szokásos protokolláris köszönetnyilvánításon. Különösen fontosnak nevezte azokat a hangokat, amelyek „nem pusztán szakmai hierarchiából, politikai vagy ideológiai alapon szólalnak meg, hanem közvetlen tapasztalatokra, közösségi tudásra és évek, évtizedek óta végzett segítő munkára épülnek”.
Hegedűs Zsolt (Tisza Párt, egészségügyi miniszter) leszögezte: olyan rendszert szeretne, amelyben az anyák „méltóságban és biztonságban hozhatják világra gyermekeiket, a családok bizalmat érezhetnek az ellátás iránt, a babák a lehető legjobb eséllyel indulhatnak, és ahol a szakemberek is kiszámítható, támogató környezetben végezhetik hivatásukat”.
A miniszter hozzátette: készek arra, hogy a megkezdett szakmai munkába bevonják a szülés körüli területen dolgozó civil szervezeteket és érintett közösségeket. Az egyeztetések ütemezéséről értesíteni fogják őket.
A szülészorvos-választás: a reform első próbaköve
A szülészeti ellátás témája már a kormányalakítás előtt napirendre került. Május 1-jén Kapitány István (Tisza Párt, gazdaságfejlesztési és energetikai miniszter) a Facebookon jelentette be, hogy az új kormány visszaállítja a szabad szülészorvos-választást. A bejelentés – amely a 2021-es hálapénztörvénnyel megszűnt gyakorlat visszaállítását ígérte – gyorsan felkavarta az állóvizet.
Hegedűs Zsolt akkor gyorsan reagált, és egyértelművé tette: a kérdés nem ilyen egyszerű. „Azt kell elérni, hogy minden nő pénztől, kapcsolattól és lakóhelytől függetlenül biztonságos, emberséges és kiszámítható szülészeti ellátást kapjon” – hangsúlyozta.
A miniszter szerint a döntést széles körű szakmai egyeztetések előzik meg. „Ennek teljes körű megtárgyalása a szakmai szervezetekkel, orvosi és szülésznői társaságokkal, szakmai kamarákkal, betegjogi és női érdekvédelmi csoportokkal az önálló egészségügyi minisztériumban fog napirendre kerülni” – jelentette ki.
A Magyar Orvosi Kamara is reagált a felvetésre: szerintük a szabad orvosválasztás visszavezetése csak tüneti kezelés lenne. Ez a vélemény egybecseng a civilek álláspontjával is, akik szerint a szülészeti ellátás problémái mélyebbek, mint az orvosválasztás kérdése.
Mit jelent ez a gyakorlatban?
A civil szervezetek gyors reakciója és a miniszter nyitottsága azt jelzi: a Tisza-kormány a korábbi, zárt döntéshozatallal szemben a társadalmi párbeszédre építené az egészségügyi reformokat. A kérdés azonban továbbra is az, hogy ebből a nyitottságból mennyi valósul meg a szülőszobák mindennapjaiban.
A NER alatt a civilek rendszeresen tapasztalták, hogy a meghallgatásuk csak formális volt, a döntéseket előre meghozták. Az új kormány első lépései – a miniszter gyors és részletes reakciója, a bevonás ígérete – azt sugallják, hogy ezúttal más lehet a dinamika. De a bizalmat nem ígéretekkel, hanem konkrét intézkedésekkel lehet kiérdemelni.
A szülészeti ellátás reformja az új kormány egyik első nagy próbatétele lesz. Ha sikerül valódi párbeszédet teremteni a civilek, az orvosok és a döntéshozók között, az modellértékű lehet más területek számára is. Ha azonban a régi reflexek – a zárt ajtók mögötti döntéshozatal, a civilek kihagyása – visszatérnek, az a bizalom gyors elvesztéséhez vezethet.
A civilek már jelezték: nem elégszenek meg a szép szavakkal. „A tárgyalásokat önmagukban nem tartom eredménynek. Számomra az egyeztetések értelmét az adja, ha azokból kézzelfogható, gyakorlati változások következnek” – írta Hegedűs Zsolt a kommentjében. Most azon múlik minden, hogy ezek a változások valóban bekövetkeznek-e.