Szerda délelőtt az Országgyűlés szakbizottsága előtt állt Hegedűs Zsolt, a Tisza Párt egészségügyi miniszterjelöltje. A leendő tárcavezető a Telexnek adott interjújában és a meghallgatáson is világossá tette: nem kisebb célt tűzött ki, mint az egész magyar egészségügyi rendszer gyökeres átalakítását.
Vétójog és új struktúra
Hegedűs Zsolt (Tisza Párt, leendő egészségügyi miniszter) bejelentette, hogy vétójoga lesz a kormányban – ez olyan jogosítvány, amellyel akár egy-egy döntést is megakadályozhat. Ez a lépés a NER időszakában megszokott miniszterelnöki túlhatalommal szemben egyfajta fék lehet, ugyanakkor felveti a kérdést: vajon a vétójog nem vezet-e újabb hatalmi koncentrációhoz, csak most éppen a miniszterek kezében?
Emellett öt államtitkárral dolgozna, ami a korábbi minisztériumi struktúrákhoz képest jelentős létszámnövekedés. A miniszterjelölt azt is elmondta, hogy az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) élére már megvan a jelöltje, akit a hivatalba lépése után azonnal ki fog nevezni. Hétfőn reggel nyolckor mutatja be négy államtitkárát – köztük nemzetközi tapasztalattal rendelkező szakembereket, akik új szemléletet hozhatnak a tárca működésébe.
Karikó Katalin és a szívhangrendelet
A meghallgatáson derült ki az is, hogy Hegedűs felkérte Karikó Katalin Nobel-díjas kutatót, hogy vegyen részt a miniszter mellett felálló tanácsadó testületben – a felkérést Karikó elfogadta. Ez szimbolikus jelentőségű lépés: a magyar tudomány egyik legnagyobb alakjának bevonása erősítheti a reformok hitelességét, ugyanakkor a szakma most azt várja, hogy ez ne csak névleges szerepvállalás legyen.
A leendő miniszter a szívhangrendelet felülvizsgálatát is bejelentette, amelyet „súlyos etikai kérdésként” jellemzett, és széleskörű társadalmi egyeztetést ígért. A rendelet a NER időszakának egyik legvitatottabb egészségügyi intézkedése volt, amely korlátozta a szülészorvos-választás szabadságát – Hegedűs ígérete szerint ezt a kérdést a jövőben nem felülről, hanem a társadalom bevonásával kívánják rendezni.
Személyeskedés a konkrétumok helyett
A bizottsági meghallgatás azonban nem csak a tervekről szólt. Amikor Takács Péter, a bizottság fideszes alelnöke az egészségügyi pluszforrásokról és a várólistákról kérdezte, Hegedűs személyeskedő stílusban válaszolt: Takácsot „árulónak” nevezte. A többletforrások ügyében a vagyonvisszaszerzési hivatallal és az uniós pénzek hazahozatalával példálózott, a várólisták kapcsán pedig az angliai tapasztalatait és saját szakmai eredményeit hangsúlyozta.
Ez a fajta kommunikáció emlékeztet a NER időszakának politikai stílusára, ahol a személyeskedés gyakran helyettesítette a szakmai érveket. Hegedűs ugyanakkor azt ígérte, hogy a tárca vezetői a jövőben gyakrabban és nyíltabban kommunikálhatnak a nyilvánossággal – sajtóreggeliket is ígért. A kérdés az, hogy ez a nyitottság mennyire lesz valós, és mennyire marad a kampányígéretek szintjén.
Követendő példák és nagy ígéretek
Hegedűs az angol és a norvég egészségügyi modellt hozta fel követendő példaként, és azt ígérte, hogy 2035-re az átlagos életkor nyolcvan évre emelkedik Magyarországon. A reformok első száz napban érzékelhető változásokat hozhatnak – de a szakma és a közvélemény most a konkrét lépésekre vár. A leendő miniszter ugyanakkor azt is jelezte, hogy Kulja Andrásnak nem lesz szerepe a minisztériumban, rá az uniós források megszerzésében számít.
A meghallgatáson elhangzott az is, hogy a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőt (NEAK) átneveznék Országos Egészségbiztosítási Pénztárra – ez szimbolikus lépés, de a szakma szerint önmagában nem oldja meg a rendszer strukturális problémáit. Hegedűs a decentralizáltságot és a kiszámíthatóságot hangsúlyozta, ami a NER centralizált modelljével szemben üdítő változás lehet – de a részletek egyelőre hiányoznak.
Tét és következmény
Hegedűs Zsolt miniszteri kinevezése a Tisza-kormány egyik legnagyobb horderejű lépése lehet. Az egészségügy reformja évtizedes adósság, és a társadalom nagy várakozással tekint a változások elé. Ugyanakkor a személyeskedő stílus és a konkrétumok hiánya aggodalomra adhat okot: vajon a reformok mögött lesz-e elegendő szakmai tartalom, vagy csak újabb politikai csatározások színtere lesz az egészségügy?
A következő hetekben derül ki, hogy Hegedűs Zsolt képes-e a nagy ígéreteket konkrét intézkedésekké formálni, és hogy a vétójog valóban a reformok eszköze lesz-e, vagy csupán a hatalom újraelosztásának egy újabb formája. A szakma és a betegek most figyelnek.