Az elakadt pénz: politikai blokád vagy adminisztratív tehetetlenség?

A Fővárosi Önkormányzat 2024-ben megállapodást kötött az Európai Bizottsággal és a magyar kormánnyal a 2021–2027-es programozási ciklus kohéziós forrásairól. Az elvileg bármikor lehívható 300 milliárd forintnyi támogatás az operatív programok keretében már akkor rendelkezésre állt — nem része az uniós jogállami feltételességi eljárásnak, és a horizontális feljogosító feltételek nem teljesítése miatt sem volt befagyasztva.

Mégis: a Fővárosi Önkormányzat eddig alig részesült ebből. Mindössze két megkötött szerződés jött létre, összesen 56 milliárd forint értékben. "Nevetséges összeg a 300 milliárdhoz képest" — mondta lapunknak Karácsony Gergely főpolgármester.

A főpolgármester szerint az elakadt projektek szakapparátusi és uniós szinten is jóváhagyott fejlesztések voltak. Az Orbán-kormány alatt ezeket "nyilvánvalóan politikai alapon lették blokkolva" — az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) és az Irányító Hatóságok adminisztratív eszközökkel tartották vissza a támogatásokat.

A blokád módszerei konkrétok voltak:
- Egyes pályázatok már előrehaladott állapotban voltak, ám az Irányító Hatóság több év után sem zárta le a bírálatukat.
- Egyes programokat a főváros már elindította, de az Irányító Hatóság a szükséges támogatási szerződéseket máig nem kötötte meg.
- A beruházási törvény nyomán az EU-s fejlesztések végrehajtásához a fővárosnak konzorciumi megállapodást kellett volna kötnie az ÉKM-mel — ezt azonban a hivatal máig nem írta alá.

A bizottság illetékesei korábban megállapították, hogy Budapest esetében diszkriminációra lehet utalni. Az új kormány érkezésével azonban a helyzet megváltozott.

A kormányváltás új perspektívát nyit: az RRF-pénzek

Aprilis óta teljesen új politikai helyzet állt elő. Az új Tisza-kormány számára megnyílhatnak az Orbán-kormány számára eddig hozzáférhetetlen uniós helyreállítási alap (RRF) pénzforrásai. Ehhez rövid időn belül, 2026 nyaráig meg kellene állapodnia az új kabinetnek az Európai Bizottsággal.

Magyar Péter (Tisza Párt elnöke, leendő miniszterelnök) és kormánya intenzív tárgyalásokat folytat Brüsszelben. Az uniós döntéshozók és a tagállami vezetők részéről nagy nyitottság tapasztalható — az új magyar kormány jogállamisági reformjaira és az EU-s integrációs szándékára alapozva.

A Fővárosi Önkormányzat összeállított egy projektlistát, amely teljes mértékben az RRF céljaihoz illőnek találták. Ez egy több mint 600 milliárd forintos beruházási csomag lenne. A fejlesztési keret átfedésben van a 300 milliárdos kohéziós csomaggal — lehetnek projektek, amelyeket az operatív programok helyett az RRF-ből kellene megcsinálni. A két csomag együttesen több mint 700 milliárd forintot tenne ki.

Konkrét projektek: közlekedés, zöld város, szociális fejlesztés

A beruházások között közlekedésfejlesztés dominál: 178 milliárd forint irányozódna elő erre. Ez nem véletlen — Budapest közlekedési infrastruktúrája évtizedek óta alulfinanszírozott, és az autóforgalom visszaszorítása a város élhetőségének javításához elengedhetetlen.

Közlekedési projektek:
- A Pesti fonódó villamoshálózat bővítése: a Deák tér és a Lehel tér közötti hiányzó szakasz megépítése jelentősen javítaná a városon belüli közlekedési kapcsolatokat, miközben a felszíni közterek átalakítását is magával hozná.
- A Nyugati tér felüljárójának eltávolítása — ez a hírhedt, esztétikailag és funkcionálisan is problémás szerkezet végre eltűnhetne.
- Egyéb közlekedési fejlesztések, amelyek a közösségi közlekedés erősítésére és az autóforgalom visszaszorítására épülnek.

Városfejlesztési projektek:
- A rozsdaövezeti területek átalakítása, különösen a Rákosrendező térsége, ahol egy komplex, klímatudatos városnegyed kialakítását tervezik. Ez a terület évtizedek óta ipari barnamezőként hever — a fejlesztés nemcsak esztétikai, hanem gazdasági és szociális szempontból is fontos.
- Közterek megújítása — zöld területek, közösségi terek, amelyek a város élhetőségét javítják.

Szociális és környezetvédelmi projektek:
- Árvízvédelem — Budapest klímaváltozás miatti veszélyeztetettségének csökkentése.
- Lakhatási és szociális programok — a város szegregációjának csökkentésére, az inkluzív városfejlesztésre irányuló beruházások.

Ezek a projektek jól illeszkednek abba a városfejlesztési koncepcióba, amely a közösségi közlekedés erősítésére és az autóforgalom visszaszorítására épít — és amely a város népességmegtartásához, az élhetőség javításához, valamint a "zöld főváros" ambíciójához szükséges.

A tervezés már elkezdődött — saját forrásból

A tervezést 2024-ben még saját forrásból indították el a Fővárosi Önkormányzat. Ez azt mutatja, hogy Karácsony Gergely és csapata komolyan veszi ezeket a projekteket — nem csupán uniós pénzre várakozó papírmunkáról van szó, hanem valódi fejlesztési ambícióról.

Ha az új kormány megszerzi az uniós támogatást, a terv meg is valósulhat. Karácsony szerint "nincs elvesztegetni való időnk" — a tervezett fejlesztések "akár már holnap" elindulhatnának, ha az új kormány megszerzi az uniós támogatást.

A bizonytalanság árnyéka: politikai feltételesség

Karácsony Gergely nyilatkozataiban ugyanakkor folyamatosan jelen van a politikai feltételesség és a bizonytalanság. A beruházások megvalósítása alapvetően attól függ, sikerül-e Magyarországnak hozzájutnia az uniós forrásokhoz, illetve hogy az új kormány milyen viszonyt alakít ki a fővárossal.

A főpolgármester "történelmi lehetőségként" beszélt a kormányváltásról, és nyíltan drukkolt annak, hogy az ország megszerezze a szükséges pénzügyi forrásokat. Más esetekben viszont a főváros pénzügyi kiszolgáltatottságára hívta fel a figyelmet, figyelmeztetve arra, hogy egyes kormányzati döntések akár a működést is veszélybe sodorhatják.

Ez a kettősség — ambiciózus tervek és finanszírozási bizonytalanság — alapvetően meghatározza Budapest jelenlegi fejlesztési horizontját. Az új kormány és a főváros közötti viszony, valamint a Brüsszelben zajló tárgyalások kimenetele döntenek majd arról, hogy a 700 milliárd forint valóban Budapestre érkezik-e, vagy továbbra is papíron marad.

A nagyobb kontextus: Budapest és az új kormány

Budapest fejlesztése nem csupán várospolitikai kérdés — ez a Tisza-kormány gazdaságpolitikai és EU-integrációs stratégiájának is része. A főváros a magyar gazdaság motorja, és az EU-s forrásokhoz való hozzájutás az egész ország gazdasági helyzetét befolyásolja.

A kormányváltás után az EU-s kapcsolatok normalizálódása és a jogállamisági reformok megnyithatják az eddig befagyasztott forrásokat. Budapest fejlesztése így szimbolikus jelentőséggel is bír — azt mutatja, hogy az új kormány képes az EU-val konstruktív viszonyban működni, és hogy a magyar városok végre hozzájuthatnak az őket megillető uniós támogatásokhoz.

A következő hónapok tárgyalásai döntenek majd arról, hogy Budapest végre hozzájuthat-e az eddig blokkolva tartott pénzhez, és hogy a város évtizedek óta várt fejlesztéseit végre megvalósíthatja-e.