Tavaly áprilisban Nagy Márton, a Fidesz-kormány nemzetgazdasági minisztere önmérsékletre kérte a bankokat és a telekommunikációs cégeket: vagy önként vállalják, hogy nem emelnek, vagy állami díjkorlátozás jön. A pénzintézetek és a szolgáltatók akkor belementek, a határidő 2026. június 30. volt. A kormányváltással Nagy Márton távozott, a cégek pedig már nem érzik magukat kötve. A Magyar Telekom, a Yettel és a One júliustól–szeptemberig fokozatosan 4,4 százalékkal emel – a tavalyi éves infláció mértékével. A bankok is sorban lépnek: az OTP szinte minden tételéhez hozzányúl, a CIB pedig a 2025-ben elmaradt 3,7 százalékot is rádobja, így összesen 8,2-8,3 százalékos drágulás jön. Eközben a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint a lakossági devizabetétek összege 93,6 milliárd forinttal, 2361 milliárd forintra nőtt – a választások előtti bizonytalanságban sokan euróba vagy dollárba menekítették a pénzüket. A Tisza-kormánynak most az a feladata, hogy az örökölt magas inflációs környezetben a piaci szereplőket hosszabb távú, kiszámítható árazásra bírja – anélkül, hogy a lakossági terhek tovább nőnének.