Július elsejétől véget ér az a tavaly tavasszal kikényszerített önkéntes árstop, amely a banki, biztosítói és telekommunikációs szektorokban korlátozta a díjemeléseket. A kormány akkor nem törvényi úton, hanem tárgyalásokkal érte el, hogy a cégek maguk vezessék be az árkorlátozást – ez most véget ér, és a szolgáltatók egyszerre kompenzálják az elmaradt bevételt.
Mekkora emelés várható?
A G7.hu és a Biztosdöntés.hu gyűjtése szerint a legtöbb bank – így az OTP, a K&H, az Erste és az UniCredit – 4,2–4,4 százalékos emelést hajt végre a lakossági bankszámlák, bankkártyák és egyes tranzakciók díjainál. Ez a tavalyi 4,4 százalékos inflációt követi le. A CIB-nél azonban egyes lakossági számlák díjai 8 százalék felett nőnek, mert a 2024-es és a 2025-ös inflációt is egyszerre kompenzálják. A Raiffeisen Aktív számlájánál az akciós havi 1999 forintos díj 2608 forintra emelkedhet – ez 30 százalék feletti drágulás, bár a bank hivatalosan csak a 4,4 százalékos inflációs emelést jelentette be.
Telekommunikáció és biztosítás
A telekommunikációs cégek közül a Yettel 4,4 százalékkal emel július 30-tól a lakossági hangalapú, mobilinternet- és OtthonNet tarifáknál. A Magyar Telekom és a 4iG továbbra is tartja az árakat – ők vállalták, hogy 2026. július 1-ig nem emelnek. A biztosítók – köztük az Alfa, az Allianz, a Union, a Colonnade és a Köbe – szintén visszaállnak a 2024 végi díjszintre, ami átlagosan 3,7 százalékos emelést jelent.
Mit tehet a kormány?
A Tisza-kormány eddig nem jelezte, hogy újabb korlátozást vezetne be. A kérdés most az, hogy a piaci verseny vagy a fogyasztói ellenállás tudja-e mérsékelni a drágulást. A banki és telekommunikációs szektorban az elmúlt években jelentős koncentráció zajlott – a verseny korlátozott, így a fogyasztók kevés alternatíva közül választhatnak. A civil szervezetek és fogyasztóvédelmi csoportok már jelezték, hogy figyelni fogják az árazást, és szükség esetén a versenyhivatalhoz fordulnak.
Miért fontos ez?
Az önkéntes árstop kifutása nemcsak a fogyasztók pénztárcáját érinti, hanem a kormány gazdaságpolitikájának egyik első komoly tesztje is. A Tisza-kormány eddig a piaci mechanizmusokra és a versenyre helyezte a hangsúlyt – most kiderül, hogy ez elég-e a fogyasztók védelmére. Ha a drágulás túlzottnak bizonyul, a kormány kénytelen lehet újra beavatkozni, ami viszont a piaci szereplőkkel való kapcsolatát is megterhelheti.
Mit mondanak a szakértők?
Közgazdászok szerint a 4,4 százalékos emelés önmagában nem kirívó – az inflációkövető árazás a szerződésekben is benne van. A probléma az, hogy a szektorokban alacsony a verseny, így a fogyasztók nem tudnak könnyen váltani. A CIB 8 százalék feletti emelése és a Raiffeisen akciós díjának 30 százalékos ugrása viszont már olyan mértékű, ami felveti a piaci erőfölénnyel való visszaélés gyanúját.
Összegzés
Júliustól a magyar háztartások többsége szembesül a banki, biztosítói és telekommunikációs díjak emelkedésével. A kormány eddig nem lépett – a kérdés az, hogy a piac vagy a fogyasztók tudják-e megállítani a drágulást. A következő hetekben kiderül, hogy a Tisza-kormány mennyire tartja magát a piacpárti ígéreteihez, vagy szükség esetén újra beavatkozik.