A szavazás, ami megrengette a közmédiát
Szerdán a Közszolgálati Közalapítvány Közszolgálati Testülete nem fogadta el a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. vezérigazgatójának, Altorjai Anitának az éves beszámolóját – értesült a Telex a testület egyik tagjától. A szavazáson ketten igennel, hárman nemmel voksoltak, öten pedig tartózkodtak. A lap szerint ez példátlan a közmédia történetében: korábban még soha nem fordult elő, hogy a vezérigazgató beszámolóját visszautasítsák.
A beszámoló arról szólt, hogy a közszolgálati tévé- és rádióadókat, valamint az MTI-t magában foglaló cég eleget tett-e a törvényben megfogalmazott elvárásoknak a közszolgálati médiaszolgáltatás céljaira és alapvető elveire vonatkozóan. A testület döntése mögött az állhat, hogy Altorjai a Fidesz áprilisi választási veresége után levélben kérte a dolgozókat, hogy „legyenek türelemmel” az új médiatörvények megalkotásáig – ez a lépés sokak szerint a NER-propagandagépezet fenntartásának kísérlete volt.
Altorjai Anita: a NER-lojalitás megtestesítője
Altorjai Anita 2022 óta vezeti a Duna Médiaszolgáltatót, előtte Áder János köztársasági elnök sajtófőnöke, majd Novák Katalin tanácsadó testületének tagja volt. A közmédia élén a nyugdíjba vonuló Dobos Menyhértet váltotta, és a Fidesz-kormány alatt a propagandaüzemként működő intézmény egyik kulcsfigurájává vált. A választási vereség után kiadott levele, amelyben türelemre intette a dolgozókat, sokak szerint azt jelezte, hogy Altorjai a régi rendszer fenntartásában érdekelt.
A testület döntése azonban azt mutatja, hogy a Tisza-kormány alatt a közmédia lassú átalakulása zajlik. A Hirado.hu főszerkesztőjének, Élő Gábornak a távozása után ez a második jelentős lépés, amely a NER-propagandagépezet felszámolásának irányába mutat. Ugyanakkor a kérdés továbbra is nyitott: vajon a testület tagjai között milyen erők mozognak, és mennyire lesz képes az új kormányzat ténylegesen megtisztítani a közmédiát a NER-lojalistáktól?
A leváltás lehetősége és a politikai háttér
A testület a következő lépésként június elején hallgatja meg Altorjait, és akár kezdeményezheti a leváltását is. A lapok szerint a döntés mögött az állhat, hogy a testület tagjai között egyre nagyobb a nyomás a NER-kinevezettek eltávolítására. Az eset a közmédia lassú átalakulásának újabb jele a Tisza-kormány alatt, hasonlóan a TV2 Tények című műsorának megszűnéséhez és a Fidesz-közeli médiabirodalom széteséséhez.
A kérdés azonban továbbra is az: vajon a Tisza-kormány képes lesz-e a teljes intézményi tisztogatásra, vagy csak a látszatintézkedések szintjén marad? A közmédia átalakítása kulcsfontosságú a demokratikus médiakörnyezet helyreállításában, de a NER-propagandagépezet mélyen gyökerezik – a felszámolása hosszú és fájdalmas folyamat lehet.