1449 nap után vége – de a rendeletek velünk maradnak: a Tisza-kormány pragmatikus lépése
Csütörtökön 0 órától már nincs érvényben Magyarországon különleges jogrend. A háborús veszélyhelyzet, amelyet Orbán Viktor (Fidesz, leköszönő miniszterelnök) 2022. május 24-én, az ötödik Orbán-kormány megalakulásának napján hirdetett ki, 2026. május 13-án éjfélkor szűnt meg – 1449 nap folyamatos rendeleti kormányzás után.
A veszélyhelyzet alatt a kormány szinte korlátlan hatalommal rendelkezett: az Alaptörvény szerinti különleges jogrend lehetővé tette, hogy kormányrendeletekkel hatályos törvényeket írjanak felül, sőt alapvető jogokat is felfüggeszthessenek. Az interneten elérhető Nemzeti Jogtár adatai szerint az elmúlt négy évben több mint 170 kormányrendelet született az „Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra és humanitárius katasztrófára” tekintettel kihirdetett veszélyhelyzetre hivatkozva.
A rendeleti kormányzás négy éve
A háborús veszélyhelyzet nem előzmény nélküli: 2020 márciusa óta folyamatosan különleges jogrendben élt az ország. Előbb a koronavírus-járvány miatt elrendelt veszélyhelyzet, majd 2022 májusában – az Alaptörvény sietős módosításával – a háborús veszélyhelyzet váltotta fel. Az elvileg 2022. május 31-én lejáró járványügyi veszélyhelyzet háborúsra cserélése azért sem ért váratlanul senkit, mert már áprilisban bejelentette ezt – és a kapcsolódó Alaptörvény-módosítást – Gulyás Gergely (Fidesz, volt miniszter).
Az Alaptörvény átírására – tizedik módosítóként Varga Judit (Fidesz, volt miniszter) adta be – azért volt szükség, mert ha a kormány meg akarta őrizni a rendeleti kormányzás már megszokott politikai és önálló jogszabályalkotási kényelmét, újabb veszélyhelyzetet kellett hirdetnie, viszont a már elmúló járványhelyzet aligha lett volna elég erős jogi érv erre. A közben a szomszédunkban kitört háború már igen, ám az jogilag nem passzolt az Alaptörvény szerinti feltételekhez. De csak amíg sietve át nem írták őket.
A menetrend pontos volt: május 24-én, 13:19-kor az Országgyűlés megszavazta az Alaptörvény tizedik módosítását; 16:47-re Novák Katalin (korábbi köztársasági elnök) alá is írta; 17:17-kor Orbán Viktor bejelentette a veszélyhelyzet elrendelését; 23:00-kor megjelent a Magyar Közlönyben a rendelet. Vagyis négy éve úgy múlt el az addig a járvány miatt fenntartott veszélyhelyzet, hogy maradt, csak más jogcímen.
A Tisza-kormány pragmatikus lépése
A Tisza Párt győzelmét hozó április 12-ei választás után Magyar Péter (Tisza Párt, miniszterelnök) először azt kérte a leköszönő Orbán-kormánytól, hogy május 31-éig hosszabbítsa meg a háborús veszélyhelyzetet – időt adva a jogszabályok módosítására. Végül erre nem került sor, helyette az Országgyűlés május 9-ei alakuló ülésén elfogadták a veszélyhelyzeti rendeletek törvényre emeléséről szóló jogszabályt.
A Melléthei-Barna Márton (Tisza Párt, képviselő) által jegyzett törvény május 14-én, a veszélyhelyzet megszűnésével lépett hatályba. A jogszabály – áttekintve a veszélyhelyzeti kormányrendeletek szabályozási tárgyköreit – egyes jogintézményeket átmeneti szabályként, illetve a normál jogrend részeként állapít meg.
Mi marad velünk?
A törvény egyebek mellett november 30-áig fenntartja azt a rendelkezést, miszerint a fagykár, illetve aszálykár sújtotta gazdálkodók, valamint a sertéstartók és sertéstenyésztők átmeneti időre fizetési moratóriumban részesülhessenek hitelszerződéseik után. A ragadós száj- és körömfájás betegség következményeivel érintett gazdálkodók pedig 2027. június 30-áig élhetnek fizetési moratóriummal.
Törvényi szintre emelkedett a védett üzemanyagár is: a benzinkutakon a 95-ös benzint literenként legfeljebb 595 forintért, a gázolajat pedig legfeljebb 615 forintért értékesíthetik. A drogériai termékek esetében is fennmarad az árrésstop, ugyanakkor az eltérő piaci viszonyokra tekintettel magasabb felső határt állapítottak meg. Meghosszabbították a januári tartós hideg miatti rezsikedvezmény elszámolásának határidejét is.
Törvényi szintre emelkedett az a módosítás is, amely a büntetés-végrehajtásért felelős miniszter kötelezettségévé teszi a javítóintézetekkel kapcsolatos irányítási feladatok ellátását. A törvény szerint július 1-jétől továbbra is 0 százalék marad a reklámadó.
A demokratikus működés csírája
A lépés pragmatikus: a Tisza-kormány elkerülte a jogi űrt, és átmeneti megoldást adott. Ugyanakkor a kérdés továbbra is nyitott: meddig maradhatnak érvényben a rendkívüli jogrend eszközei a normál jogrendben? A demokratikus működés csírája éppen az lenne, hogy ezeket a kivételes intézkedéseket mielőbb felülvizsgálják – és ne váljanak a NER rossz szokásainak folytatásává.
A Tisza-kormányon múlik, hogy az átmenet valóban átmenet marad-e. A következő hónapokban kiderül, hogy a törvénybe emelt rendeletek közül melyeket tartják meg véglegesen, és melyeket szüntetik meg. Az európai uniós források felszabadítása és a jogállamisági elvárások is abba az irányba mutatnak, hogy a kivételes intézkedéseknek előbb-utóbb el kell tűnniük. A kérdés csak az, hogy ez mikor következik be – és hogy közben nem épül-e be a rendszerbe a rendeleti kormányzás logikája.