„Rendszerváltást kísérelünk meg”
Hétfő délelőtt az Országgyűlésben a Magyarországi Nemzetiségek Bizottsága előtt állt Tarr Zoltán, a Tisza-kormány társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszterjelöltje. A bizottság tagjai – a parlament nemzetiségi szószólói – hallgatták meg a leendő tárcavezetőt, aki a Telex és a HVG tudósítása szerint minden jelenlévő nemzetiség nyelvén köszöntötte őket.
„Izgalmas időszakban vagyunk. Rendszerváltást kísérelünk meg, ennek az útnak az első lépéseit tesszük” – mondta Tarr, aki szerint az elmúlt 16 évben a Fidesz–KDNP „tudatosan, szervezetten, szándékosan és hidegvérrel tette tönkre az országot”. A leendő miniszter szerint az április 12-én elűzött állampárti koalíció egyik leginkább támogatott „exportcikke” a gyűlöletkeltés volt, amely érintette a nemzetiségeket is, főként az ukránokat.
Lázár János és a „szaros mosdó”
Tarr a meghallgatáson felidézte Lázár János volt fideszes építési és közlekedési miniszter romákra vonatkozó, „szaros mosdós” kijelentését. Azt mondta, ez jól leírja, hogyan állt a Fidesz a nemzetiségekhez. A miniszterjelölt hozzátette, nem akar belemenni a nemzetiségi listák körüli „cirkuszok” témájába, de a választási csalások és a nemzetiségeket érintő választási problémák helyzetét megemlítette, kiemelve, hogy a Fidesz a szószólókat is fel akarta használni a politikájához.
„Nem lehet a kisebbség szitokszó” – jelentette ki Tarr, aki szerint a nemzetiségieket ugyanúgy megilletik a jogok, mint a magyarokat, a szószólók pedig hídként szolgálnak az adott anyaországhoz. Azt mondta, szeretne véget vetni annak a gyűlöletkeltésnek, amit az előző 16 évben felépített a Fidesz.
Öt évre visszamenő vizsgálat a Bethlen Alapnál
A miniszterjelölt konkrét ígéretet is tett: öt évre visszamenőleg átvilágítják a Bethlen Gábor Alapkezelőt. Szerinte korábban sokszor nem létező egyesületek is kaptak pénzt az alaptól. „Nem tudtuk sokszor, hogy miért annyi az annyi” – fogalmazott Tarr, utalva az átláthatatlan finanszírozásra.
A nemzetiségi önkormányzatok autonómiájának visszaállítását kiemelt célnak nevezte, és bejelentette, hogy pénteken nevezik meg a nemzetiségi ügyekért felelős helyettes államtitkárt. „Felnőttek vagyunk, autonómok vagyunk, integritásunk van, ezt mindenkiben tisztelni fogjuk” – jelentette ki.
A délutáni meghallgatás: Balogh Zoltán püspök és a nemzetpolitika
Délután a Magyarságpolitikai Bizottság előtt folytatódott Tarr meghallgatása, amelyet Csibi Krisztina fideszes elnök vezetett. A nyolcfős testületben hét Tisza-párti és egy fideszes képviselő kapott helyet. Az ülésteremben Nacsa Lőrinc (KDNP) leköszönő nemzetpolitikáért felelős államtitkár is jelen volt, aki tanácskozási jogot kapott.
Tarr itt is „történelmi időpontról” beszélt, és hangsúlyozta, hogy a nemzetpolitika az a terület, amely határon innen, határon túl és a diaszpórában mindenkit összeköt. A miniszterjelölt idézte a kegyelmi ügyben érintett Balogh Zoltán püspököt is, ami arra utal, hogy a Tisza-kormány a korábbi rendszer szimbolikus alakjait is bevonná a nemzeti párbeszédbe.
Mit várhatunk a Tisza-kormány nemzetiségpolitikájától?
Tarr Zoltán meghallgatása alapján a Tisza-kormány a nemzetiségek felé nyitott, párbeszéd-alapú politikát ígér. A Bethlen Gábor Alapkezelő átvilágítása és a nemzetiségi önkormányzatok autonómiájának visszaállítása konkrét lépések lehetnek a Fidesz centralizált rendszerének lebontásában. Ugyanakkor a kegyelmi ügyben érintett püspök idézése és a „rendszerváltás” retorikája arra utal, hogy az új kormány a nemzeti egység hangsúlyozásával próbálja meg elkerülni a mély társadalmi megosztottságot.
A kérdés az, hogy a Tisza-kormány mennyire lesz képes valóban független, átlátható intézményeket létrehozni, és nem követi-e el ugyanazokat a hibákat, amelyeket a Fidesznek felró. A nemzetiségi szószólók reakciói – például Aba-Horváth István roma szószólóé, aki kívülállónak érezte magát az elmúlt években – azt mutatják, hogy az új kormányzatnak komoly bizalmat kell építenie a kisebbségi közösségekben.