A G7 oknyomozó portál részletes feltárása szerint 2014 és 2024 között összesen 611 millió forint értékben szerződtek közpénzt felhasználó szervezetek a Szijjártó Péter volt külügyminiszter testvérének, Szijjártó Saroltának és férjének, Őry Tamásnak a tulajdonában lévő TRP Hungary Kft.-vel, illetve jogelődjével, a Truck Race Promotion Kft.-vel.
A cég története
A vállalkozás eredetileg kamionmotorsport-szervezéssel foglalkozott, és a nyíregyházi logisztikai vállalkozó, Révész Bálint tulajdonában volt. Szijjártó Sarolta operatív igazgatóként dolgozott a cégnél, majd 2021-től férjével, Őry Tamással közösen birtokolják a vállalatot 50-50 százalékban. A cég készítette a végül meghiúsult nyíregyházi MotoGP-pálya első terveit is, oldalanként egymillió forintért, az állami Nemzeti Sportközpontok megbízásából.
A legnagyobb megbízók
A legnagyobb megbízó a Szerencsejáték Zrt. volt, amely 2016 és 2022 között szponzorációs szerződéseken keresztül közel 150 millió forintot fizetett a cégnek. A Magyar Turisztikai Ügynökség 40 millió forinttal támogatta egy zalaegerszegi program megvalósítását. A Külgazdasági és Külügyminisztérium alá tartozó Exim Banktól 8,7 millió, a HIPA-tól (Nemzeti Befektetési Ügynökség) közel 5 millió forint érkezett.
A cég önkormányzati forrásokhoz is jutott, 2024-ben pedig a Magyar Nemzeti Autósport Szövetségtől kapott 4 millió forintot. A TRP Hungary később egy befektetői csoport élén finnországi autó- és motorsportközpontot, a Kymiringet vásárolta meg, amelyben 2024 végén 52,5 százalékos részesedése volt.
A NER tipikus mintája
Az ügy a NER-rendszer jól ismert mechanizmusát mutatja: a politikai kapcsolatokkal rendelkező vállalkozások szisztematikusan jutottak állami forrásokhoz, gyakran átláthatatlan szerződésekkel. A G7 szerint a HIPA nem is válaszolt az adatkérésre, és számos érintett állami vállalat honlapján nem találták meg az 5 millió forint feletti szerződések listáit. A feltárt 611 millió forint ráadásul csak a jéghegy csúcsa lehet: a cég pénzügyi beszámolóiban kimutatott egyéb bevételek (támogatások) 567 millió forintot tettek ki, amiből csak 239 millió forintot sikerült beazonosítani állami forrásként.
A Tisza-kormány feladata
A mostani feltárás ismét rávilágít arra, hogy a NER-rendszerben a közpénzek elosztása nem szakmai, hanem politikai alapon történt. A Tisza-kormány előtt álló egyik legnagyobb kihívás éppen ezeknek a struktúráknak a felszámolása és az átlátható, versenysemleges közpénz-gazdálkodás helyreállítása. A G7 által feltárt eset jól mutatja, hogy a korábbi rendszerben a politikai kapcsolatokkal rendelkező vállalkozások szisztematikusan jutottak állami forrásokhoz, gyakorta a közbeszerzési eljárások megkerülésével. A kérdés az, hogy az új kormányzat képes lesz-e ezeket a csatornákat végleg elzárni, és a jövőben a szakmai teljesítmény, nem pedig a családi kötődések alapján osztani a közpénzeket.