A tüntetés helyszíne és hangulata

Vasárnap délután a Sándor-palota előtti Szent György téren tartottak szimpátiatüntetést Sulyok Tamás köztársasági elnök és más, Magyar Péter (Tisza Párt, miniszterelnök) által lemondásra felszólított közjogi méltóság mellett. A demonstrációt a Fidesz politikusa, Gulyás Gergely (Fidesz-KDNP, frakcióvezető) is támogatta, és a résztvevők a jogállamiság védelme mellett álltak ki. A szervezők – Kurucz Dániel (a Köztér főszerkesztője), Renge Zsolt (a fővárosi Fidesz alelnöke) és Szabó László (frakcióvezető) – a „Ne féljetek!” szlogennel buzdítottak.

A rendezvény azonban alig 400 főt vonzott, ami jól mutatja a Fidesz mozgósító erejének csökkenését. A tömegben idősebb résztvevők voltak többségben, és a hangulatot feszültség jellemezte: a szélsőjobboldali Vadhajtásokhoz kötődő Bede Zsolt összetűzésbe keveredett Kurucz Dániellel. A szónokok között volt Kohán Mátyás (a Mandiner rovatvezető-helyettese), aki „Helló diktátor!” felkiáltással üdvözölte a miniszterelnököt, és Teleki Béla (a CitizenGO Magyarország vezetője), aki szerint Magyarék „falhoz nyomták” a köztársasági elnököt.

A Fidesz reakciója és a politikai kontextus

A tüntetés után Orbán Viktor (Fidesz elnöke, volt miniszterelnök) a közösségi oldalán üzent Sulyok Tamásnak: „Veled vagyunk, Elnök úr!” – írta. Gulyás Gergely a Hír TV-nek nyilatkozva kijelentette: „Magyarországon világos alkotmányos szabályok vannak, amelyek meghatározzák, hogy kinek, meddig tart a megbízatása. A köztársasági elnök megbízatása 2029-ben jár le.” Takács Péter (Fidesz-KDNP, parlamenti képviselő) hozzátette: „A kétharmad nem jogosítja fel őket, hogy leépítsék a jogállamot Magyarországon.”

Magyar Péter a tüntetés után a közösségi oldalán reagált: „Ma már csak 400 embert tudott mozgósítani a Fidesz gyűlöletpropagandája.” A miniszterelnök ismét felszólította Sulyok Tamást a lemondásra, hangsúlyozva, hogy a nemzet egysége fontosabb a pozícióféltésnél. A tüntetés kudarca arra utal, hogy a Fidesznek egyelőre nem sikerült érdemi ellenállást szerveznie az új kormány intézkedéseivel szemben.

A jogállamiság kérdése és a Tisza-kormány lépései

A tüntetés egyik fő témája a jogállamiság védelme volt. A szervezők szerint a Tisza-kormány a kétharmados többségét kihasználva akarja eltávolítani a közjogi méltóságokat, ami alkotmányjogi szempontból aggályos. Kurucz Dániel a Mandinernek adott interjújában kiemelte: „Fejezzük ki együtt a szolidaritásunkat az állami intézményvezetők mellett. Emlékeztessük Magyarországot, hogy kétharmados többség birtokában még a Fidesz-KDNP se lépett meg hasonlót – kivéve Baka András eltávolítását, ami akkor komoly csorbát jelentett a magyar demokrácián.”

A Tisza-kormány azonban azzal érvel, hogy a választók akaratát képviseli, és a NER-rendszer intézményeit kell felszámolni. Magyar Péter szerint a közjogi méltóságok az Orbán-rendszer tartóoszlopai, és távozásuk elengedhetetlen a demokratikus megújuláshoz. A kérdés az, hogy a kormány mennyire hajlandó tiszteletben tartani a jogállami normákat, és hogy a Fidesz képes-e érdemi ellenállást kifejteni.

Következtetés

A vasárnapi tüntetés kudarca arra utal, hogy a Fidesz mozgósító ereje jelentősen csökkent a választási vereség után. Bár a párt politikái a jogállamiság védelmét hirdetik, a valóságban a részvétel elmaradt a várttól. A Tisza-kormány számára ez egyértelmű jelzés, hogy a társadalom támogatja a reformokat, de a jogállami keretek betartása továbbra is kulcskérdés marad.