A letartóztatások napja
2026. június 5-én, pénteken a Budai Központi Kerületi Bíróság egy hónapra elrendelte nyolc személy letartóztatását „egy vesztegetést állítva elkövetett befolyással üzérkedés bűntette és más bűncselekmények miatt indult büntetőeljárásban”. A döntés nem ért senkit váratlanul: a nyomozás már napok óta zajlott, és a gyanúsítottakat kedden állították elő. A bíróság indoklása szerint „hat terhelt esetében a bűnismétlés, kettőre vonatkozóan pedig a szökés, elrejtőzés veszélye” áll fenn. A bíróság arra is utalt, hogy ha a gyanúsítottak szabadlábon maradnának, „a büntetőeljárásban részt vevő más személyt jogellenesen befolyásolnának, vagyonelkobzás alá eső dolgot megsemmisítenének, meghamisítanának, elrejtenének”.
A letartóztatottak névsora politikai spektrumon átívelő képet mutat. Rács mögött van Láng Zsolt (Fidesz-KDNP, volt II. kerületi polgármester), Őrsi Gergely (jelenlegi II. kerületi polgármester), Molnár Zsolt (volt MSZP-s országgyűlési képviselő), Puskás Péter (Fidesz óbudai elnöke), két volt momentumos politikus és két cégvezető. Az érintettek között tehát megtalálható a Fidesz, az MSZP és a Momentum is – a korrupció nem válogatott pártállás szerint.
A parkfenntartó biznisz: egy évtizedes rendszer
A mostani ügy gyökerei 2020-ig nyúlnak vissza, amikor a Szabad Európa újságírója, Kerényi György cikksorozatban tárta fel, hogy 2009 óta milyen maffia hálózta be a budapesti park- és közterület-gondozási közbeszerzéseket. A cikkekből kiderült, hogy egy cégcsoport – függetlenül attól, hogy éppen melyik párt irányította az adott kerületet – rendre elnyerte a kertészeti munkákra kiírt tendereket. A cégek hol egyedül, hol konzorciumként indultak, de az eredmény mindig ugyanaz volt: ők nyertek.
A Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) mostani közleménye szerint a gyanúsítottak 2011 és 2024 között, politikai oldalaktól függetlenül építettek ki korrupciós hálózatot. A vád szerint egy parkfenntartási munkákat végző cégcsoport tulajdonosa rendszeresen több tízmillió forintos jogtalan előnyöket adott át önkormányzati vezetőknek a szerződések biztosításáért. Emellett egy közétkeztetési szolgáltatást végző cégcsoport vezetője is vesztegetett hivatalos személyeket. A vesztegetési célra kifizetett összeg meghaladja a kétmilliárd forintot.
A „láthatatlan” ember és a vallomások
Az ügy egyik kulcsszereplője egy bizonyos Z. Zsolt, akit a parkfenntartási biznisz kulcsfigurájaként tartanak számon. A Pannon Park Forest Kft. korábbi tulajdonosát 2024 márciusában tartóztatták le, és számlagyáras bűnszervezet létrehozásával, milliárdos költségvetési csalással vádolják. Az ő luxusautójában találták azt az egymillió eurót, amely a nyomozás egyik leglátványosabb bizonyítéka lett.
A nyomozás során előkerült egy másik fontos tanú, Fuzik Zsolt is, aki a zuglói parkolási botrány koronatanúja. Fuzik vallomása szerint Molnár Zsolt kezdetben bizalmatlan volt vele szemben, ezért Z. Zsolt segítségével akarták lebonyolítani a pénzátadást. A vallomásból az is kiderül, hogy Z. Zsolt több politikusnak is fizetett, köztük Őrsi Gergelynek és Molnár Zsoltnak. A gyanúsítottak közül többen beszélni kezdtek a letartóztatásuk után, ami tovább gyorsította a nyomozást.
Érintett kerületek és a politikai összefonódás
A korrupciós hálózat legalább hat budapesti kerületet érintett: Újbuda, Zugló, a II. kerület, Újpest, Óbuda és a XIII. kerület is szerepel a listán. A nyomozók házkutatások során számos dokumentumot és digitális adathordozót foglaltak le, köztük egy parkfenntartási szerződést is, amelyet az óbudai önkormányzattól vittek el.
Az ügyészség szerint a bűncselekmények „időben elhúzódóak, nagy fokú szervezettség és konspiráció jegyeit mutatják”. Ez a megfogalmazás arra utal, hogy a gyanúsítottak tudatosan építették ki a korrupciós csatornákat, és ügyeltek arra, hogy a pénzmozgások ne legyenek nyomon követhetőek. A nyomozás során eddig 32 embert hallgattak ki gyanúsítottként, és a letartóztatások száma várhatóan tovább nő.
A Tisza-kormány és a jogállamiság kérdése
A letartóztatások a Tisza-kormány alatt zajló, a NER-korszak korrupciós ügyeit felszámoló nyomozássorozat részei. Az új kormányzat eddig is hangsúlyozta az átláthatóság és a jogállamiság fontosságát, és az ügyészség aktivizálódása ezt a törekvést erősíti. Ugyanakkor a politikai oldalakon átívelő korrupciós hálózat feltárása rávilágít arra, hogy a probléma nem csupán egy párt sajátja, hanem rendszerszintű jelenség volt az elmúlt másfél évtizedben.
A nyomozás várhatóan további részleteket tár fel, és újabb gyanúsítottak is előkerülhetnek. Az ügyészség vagyon-visszaszerzési eljárást is indított, ami azt jelenti, hogy a korrupcióból származó javakat is megpróbálják visszaszerezni. A kérdés az, hogy a Tisza-kormány képes lesz-e olyan intézményi garanciákat kiépíteni, amelyek megakadályozzák, hogy a jövőben hasonló rendszerek alakuljanak ki. A mostani letartóztatások mindenesetre azt mutatják, hogy a jogállamiság helyreállítása nem csupán szlogen, hanem konkrét, kézzelfogható folyamat.