Azonnali aláírás a Magyar Közlönyben
Sulyok Tamás köztársasági elnök csütörtökön, az Országgyűlés szerdai szavazását követő napon aláírta a Nemzetközi Büntetőbíróságból (ICC) való kilépés visszavonásáról szóló jogszabályt – derült ki a csütörtöki Magyar Közlönyből. A Tisza-kormány által kivételes eljárásban benyújtott törvény megakasztja a korábbi Orbán-kormány által 2025-ben indított kilépési folyamatot, és Magyarországot a nemzetközi büntetőjogi rendszerben tartja.
A döntés mögött azonban komoly időzítési csapda húzódott, amelyre a fideszes Bóka János a szerdai parlamenti vitában hívta fel a figyelmet. Bóka szerint a köztársasági elnöknek a törvényt legkésőbb május 31-ig kell aláírnia ahhoz, hogy a kormány által felvázolt eljárási stratégia működőképes legyen. „Önöknek a köztársasági elnök együttműködésére lesz szüksége” – mondta Bóka, jelezve: ha Sulyok az ötnapos határidő utolsó napján, vasárnap írja alá a jogszabályt, az csak június 2-án lépne hatályba – egy nappal a visszakozás határideje után. Ekkor az ország nem egyszerűen bent maradhatott volna, hanem hosszas jogi procedúrával kellett volna visszalépnie.
A határidős csapda mechanizmusa
A helyzetet tovább bonyolította, hogy a kilépési folyamatot még az Orbán-kormány indította el 2025-ben, és a visszakozás határideje június 1-jén járt le. Ha Sulyok az ötnapos határidő utolsó napján, azaz vasárnap írja alá a törvényt, az csak másnap, június 2-án lép hatályba – egy nappal a határidő után. Ebben az esetben az ország nem egyszerűen bent maradhatott volna, hanem egy hosszas és jogilag bonyolult visszalépési eljárásra lett volna szükség, amely akár hónapokig is eltarthatott volna.
A Fidesz korábbi retorikájában gyakran hangsúlyozta a szuverenitás védelmét és a nemzetközi szervezetekkel szembeni ellenállást. Az ICC-ből való kilépés is ebbe a narratívába illeszkedett. A Tisza-kormány azonban azonnali hatállyal visszafordította ezt a lépést, jelezve, hogy az új kormányzat a nemzetközi jogi kötelezettségekhez való visszatérést preferálja.
Sulyok Tamás kényszerű együttműködése
Sulyok Tamás azonban nem élt a késleltetés lehetőségével. Az államfő azonnali aláírásával elkerülte a jogi bizonytalanságot, és a Tisza-kormány jogalkotási üteméhez igazodott. Az eset rávilágít: a köztársasági elnök formálisan együttműködő, de a Fidesz korábbi retorikájával ellentétben nem akadályozta a nemzetközi jogi kötelezettségekhez való visszatérést.
A gyors aláírás mögött azonban politikai kényszer is meghúzódhat. Sulyok Tamást a közvélemény-kutatások szerint a választók 60 százaléka lemondásra szólítaná fel, és a Tisza-kormány is többször jelezte, hogy az államfőt méltatlannak tartja a hivatalára. Magyar Péter miniszterelnök például a választás utáni beszédében a páholyban ülő Sulyokhoz fordult: „Méltatlanná vált a hivatalára.” Ebben a helyzetben Sulyok számára az együttműködés lehetett a kisebbik rossz, hogy ne adjon újabb okot a lemondására irányuló nyomásgyakorlásra.
A Tisza-kormány külpolitikai irányváltása
Az ICC-tagság visszavonása a Tisza-kormány egyik első külpolitikai lépése, amelyet a szakértők a nemzetközi jogrend iránti elkötelezettség jelének tekintenek. A lépés összhangban van az EU-párti és jogállamiság-központú narratívával, amelyet a kormányzat képvisel. Ugyanakkor a gyorsaság és a határidős csapda elkerülése azt is mutatja, hogy a kormányzat tudatosan készült a jogi akadályok leküzdésére.
A kérdés továbbra is nyitott: vajon az államfő a jövőben is hasonló együttműködést tanúsít, vagy ez csak egy taktikai lépés volt? Sulyok Tamás helyzete továbbra is bizonytalan: a lemondására irányuló nyomás nem csökkent, és a Tisza-kormány sem mutatott hajlandóságot a kompromisszumra. Az ICC-ügy azonban azt jelezte, hogy az államfő legalább ebben a kérdésben nem kívánt konfliktust vállalni az új hatalommal.