Két bizottság, két arc

Hétfő délelőtt a parlament honvédelmi és rendészeti bizottságában szinte családias hangulatban kezdődött Ruszin-Szendi Romulusz, a Tisza Párt honvédelmi miniszterjelöltjének meghallgatása. A testület több tagja is szolgált katonaként – volt, aki épp a miniszterjelölt alatt. Simicskó István, a bizottság KDNP-s alelnöke odáig ment, hogy felelevenítette: Ruszin-Szendi kiváló munkát végzett a határvédelemnél és a debreceni dandár élén is, ahol felettese volt. Szerinte miniszterjelöltként is komoly szándékokról és mély tudásról ad tanúbizonyságot a volt vezérkari főnök. Takács Árpád fideszes bizottsági alelnökkel együtt „támogató tartózkodást” jelentett be. Nemmel Novák Előd, a Mi Hazánk képviselője szavazott. Jelölését 6 igen szavazattal fogadta el a testület.

Délután azonban a nemzetbiztonsági bizottságban élesen megváltozott a hangulat. Itt már nem a szakmai múlt volt a középpontban, hanem a kampányban elhangzott vádak. A fideszes Hegedűs Barbara arról kérdezte a miniszterjelöltet, hogy „Európa megváltozott biztonsági helyzetével” kapcsolatban mi Magyarország mozgástere a nemzeti szuverenitás védelme és a NATO kötelezettségei között. A kérdés mögött az a kampányüzenet húzódott meg, amely Ruszin-Szendit hazaárulással vádolta. A volt vezérkari főnök felháborodottan utasította vissza a vádakat, és kijelentette: jogi lépéseket tesz azokkal szemben, akik őt hazaárulással vádolták a kampány idején.

„A Tisza-kormány a béke kormánya”

Ruszin-Szendi mindkét meghallgatáson egyértelművé tette: a Tisza-kormány nem állítja vissza a sorkatonaságot, nem küld katonákat az orosz-ukrán háborúba, és a csádi misszió is lekerült a napirendről. „A Tisza-kormány a béke kormánya. Nem küldünk katonát az orosz-ukrán háborúba, és nem állítjuk vissza a sorkatonaságot. Soha nem is mondtunk ilyet” – fogalmazott.

A miniszterjelölt szerint a legnagyobb probléma, hogy „devalválódott a szövetségesek bizalma” a Magyar Honvédség iránt, és „a magyar katonák morálja és önbizalma megtört”. Ennek okaként az indoklás nélküli elbocsátásokat és a súlyos illetménykülönbségeket nevezte meg. Azt is elmondta, hogy a honvédség az elmúlt években úgy működött, „mint egy kft.”, és az előző vezetés filmekkel, óriásplakátokkal próbálta biztosítani az utánpótlást. „A program világos: első helyen az állomány moráljának visszaállítása áll. Mert a honvédelem alapja nem a kommunikáció, hanem az ember” – tette hozzá.

Vizsgálatok és ígéretek

Ruszin-Szendi több konkrét vizsgálatot is ígért. Kivizsgáltatja a vezérkari főnöki luxusvilla-beruházást, amely a kampányban a „luxizás” vádját hozta rá. Hangsúlyozta, hogy az épület sosem vált az ő magántulajdonává, és máig állami vagyontárgy. Azt is ígérte, hogy nyilvánosságra hozzák a kézigránát-baleset körülményeiről szóló vizsgálati eredményt, amelyben egy kormánytisztviselő szenvedett maradandó sérülést. Ruszin-Szendi szerint valaki elmulasztotta betartatni a kiképzési előírásokat, ezért történhetett meg a baleset.

A csádi misszió előkészítésével kapcsolatban is vizsgálatot ígért: „nagyon érdekel, hogy mire ment el mintegy 80 milliárd forint úgy, hogy a távoli országba még katonát sem küldtek”.

Haderőreform és NATO-vállalások

A miniszterjelölt a haderőfejlesztés folytatását ígérte, de hangsúlyozta, hogy a kiadások megoszlásán változtatni kell. „Nem elég, hogy van új harckocsi, annak a hídon át kell mennie anélkül, hogy az leszakadna” – fogalmazott. A NATO-vállalásokat tartani kell: a védelmi kiadásokat a GDP 2 százalékáról egy évtized múlva 5 százalékra kell emelni. Ez, mondta, lehetőséget ad az infrastruktúra fejlesztésére, amire a hágai vállalás értelmében másfél százalék menne.

A hadiipar magánkézbe történő kiszervezését is kritizálta, szerinte az állam fennhatósága alól került ki a szektor, és abba már szövetségi rendszeren kívüli szereplők is belelátnak. A védelmi iparban nagyobb állami tulajdonrészt szeretnének, és jobban építenének a magyar kkv-kra. „Ne az oligarchák zsebét tömje a profit” – fogalmazott.

A katonák védelme

Ruszin-Szendi szerint a katonák jogállását ismét törvénybe kell foglalni, nem pedig kormányrendeletbe. „Védeni kell a katonát – néha a saját kormányától is” – mondta. Illetményrendezést és életpálya-modellt ígért, és megszüntetnék azt a szabályt, ami lehetővé teszi büntetett előéletűek katonai szolgálatát. Azt is elmondta, hogy a katonáknak életpálya-modellt kell biztosítani, és meg kell változtatni azt a jogszabályt, ami alapján nincs visszaút a Magyar Honvédségbe.

A bizalom kérdése

A miniszterjelölt szerint a NATO-ban a katonai bizalom továbbra is a helyén van, a problémát politikai szinten kell kezelni. Az új kormánynak kell bizonyítania a NATO melletti elkötelezettséget és az ország szuverenitását. Meg kell szüntetni például azt, hogy orosz titkosszolgálati tisztek segítenek kijátszani az Oroszországgal szembeni szankciókat.

A nemzeti szuverenitás védelme és a NATO iránti elkötelezettség között nem lát ellentétet a miniszterjelölt. A cél továbbra is az, hogy Magyarországnak legyen egy önálló, szuverén hadserege, de az ország védelmét csak egy katonai szövetségben tudják ellátni. A katonai matek és érdekek alapján nem látja realitását, hogy Magyarország a NATO tagjaként háborúba keveredjen Oroszországgal.

Következtetés

A bizottságok többsége támogatta Ruszin-Szendi Romulusz jelölését. A kérdés most az, hogy a szavakból tettek lesznek-e, és a Tisza-kormány képes lesz-e helyreállítani azt a bizalmat, amely Ruszin-Szendi szerint az elmúlt években megingott. A miniszterjelölt által felvázolt program – a katonák megbecsülésének visszaállítása, a hadiipar átláthatóbbá tétele, a NATO-bizalom helyreállítása – ambiciózus, de a megvalósítása komoly kihívásokkal jár. Az első lépés azonban megtörtént: a leendő miniszter világossá tette, hogy a Tisza-kormány a békét és a szakmaiságot helyezi előtérbe.