A pályázat visszavonásának története
Április 17-én, a 2026-os országgyűlési választást követő ötödik napon az FP Films Kft. képviselője visszavonta a Mohács 1526 című film gyártás-előkészítésére benyújtott pályázatát a Nemzeti Filmintézetnél (NFI). A hírt a Telex szellőztette meg, majd a Népszava és a 444 is átvette. A lapok felidézték, hogy a film tavaly nyáron 5 millió forint támogatást kapott az NFI filmszakmai döntőbizottságától a forgatókönyv első változatának elkészítésére. A pályázó az FP Films Kft. volt, a forgatókönyvet Kis-Szabó Márk, Szente Vajk és Rákay Philip (producer, a Most vagy soha! társírója) jegyezték, producerként Fülöp Péter felelt a projekt elindulásáért.
A gyártás-előkészítésre a cég 956 millió forint támogatást igényelt. A Telex megkeresésére Fülöp Péter először azt közölte, hogy a forgatókönyv elkészült, a gyártás-előkészítési pályázatot beadták, de az NFI visszadobta. Az NFI ezzel szemben azt írta: a pályázatot a cég képviselője a választás után öt nappal, április 17-én visszavonta. Arra a kérdésre, hogy Fülöp tudott-e a visszavonásról és miért épp a választás után döntöttek így, sem ő, sem Rákay Philip nem válaszolt.
A NER kulturális öröksége és a változás jelei
Rákay Philip neve szorosan összefonódott a NER-korszak kulturális politikájával. A Most vagy soha! című Petőfi-filmje 7 milliárd forintból készült, ebből 4,7 milliárd volt állami támogatás. A film a 2024-es év második legnagyobb bevételét hozta itthon, és iskolásokat is vittek rá. A Mohács 1526-ot a mohácsi csata 500. évfordulójára, 2026-ra tervezték – a projekt sorsa most bizonytalan.
A választás utáni visszavonás időzítése többféle értelmezést is lehetővé tesz. Egyesek szerint a kormányváltás után a kulturális támogatási rendszer is átalakulhat, és a korábban preferált alkotók óvatosabbá váltak. Mások szerint a producerek egyszerűen felismerték, hogy a megváltozott politikai környezetben a projekt nem kapna zöld utat. Az is lehet, hogy a visszavonás mögött pusztán szakmai okok állnak – de a hallgatás nem segít a találgatások eloszlatásában.
A kulturális átmenet kihívásai
A Tisza-kormány kultúrpolitikája még formálódik, de az első jelek arra utalnak, hogy a korábbi, politikai lojalitáson alapuló támogatási rendszert felváltja a szakmai szempontokon nyugvó, átláthatóbb modell. A Nemzeti Filmintézet új vezetése várhatóan felülvizsgálja a korábbi döntéseket, és a közpénzek elosztásában nagyobb hangsúlyt fektet a független szakmai bírálatra.
A Mohács 1526 esete jól mutatja, hogy a kulturális átmenet nem megy zökkenők nélkül. A korábban preferált alkotók és produkciós cégek alkalmazkodnak az új helyzethez – néha olyan módon, ami kérdéseket vet fel. A producerek hallgatása és a visszavonás időzítése arra utal, hogy a változás nemcsak a támogatási rendszert, hanem a kulturális szereplők stratégiáját is átalakítja.
Következtetés
A Mohács 1526 sorsa bizonytalan. A 956 millió forintos igény visszavonása és a producerek hallgatása arra utal, hogy a projekt a jelenlegi formájában nem valósul meg. A mohácsi csata 500. évfordulójára, 2026-ra tervezett film helyett azonban más, a demokratikus megújulás szelleméhez illeszkedő alkotások is születhetnek. A kérdés az, hogy a magyar filmgyártás képes-e kilépni a NER politikai elvárásainak árnyékából, és valóban a közönség és a szakma igényeit szolgálni.