„Nem akarok rendőrminiszter lenni”
Pósfai Gábor, a Tisza Párt belügyminiszter-jelöltje hétfőn a parlament nemzetbiztonsági bizottsága előtti meghallgatásán egyértelművé tette: nem kívánja folytatni elődje, Pintér Sándor gyakorlatát. „Nem akarok rendőrminiszter lenni” – jelentette ki, ezzel lényegében elejét véve annak a kritikának, hogy eddig semmi köze nem volt sem a rendvédelemhez, sem a belügyhöz. A közgazdász végzettségű, korábban a Decathlon sportáruház exigazgatójaként, majd a Tisza Párt operatív igazgatójaként dolgozó politikus laikusságát igyekezett előnyként feltüntetni.
„Pályafutásomat komplex operatív rendszerek működtetésében töltöttem. Megtanultam, hogy egy nagy rendszer stabilitása a fegyelmezett működésen múlik, ha egy szervezetben a lojalitás fontosabb a szakmaiságnál, akkor a rendszer kezd szétesni” – fogalmazott Pósfai. Ez a mondat egyértelmű kritika a Fidesz-érában kialakult gyakorlattal szemben, ahol a politikai hűség gyakran felülírta a szakmai szempontokat.
A titkos megfigyelések nyilvánosságra hozatala
A meghallgatás legnagyobb horderejű bejelentése az volt, hogy Pósfai ígérete szerint minden, 2010 utáni politikai célú nemzetbiztonsági ügy anyagait nyilvánosságra fogják hozni, illetve kivizsgálják a Pegasus-megfigyelések minden részletét. Ez az ígéret a Fidesz-kormányzat egyik legsötétebb fejezetének feltárását célozza: a 2021-ben kirobbant Pegasus-botrány során kiderült, hogy a magyar kormány izraeli kémszoftverrel figyeltetett meg újságírókat, ügyvédeket és ellenzéki politikusokat.
A leendő belügyminiszter ígérete szerint „aki szakmailag jól dolgozott és nem kompromittálódott, annak továbbra is van helye a nemzetbiztonság működésében”. Ez a megközelítés – a teljes körű tisztogatás helyett a szakmai alapú szelekció – azt sugallja, hogy a Tisza-kormány nem akarja megismételni a Fidesz azon gyakorlatát, amikor politikai alapon távolítottak el szakembereket.
A TASZ álláspontja: a jogállam visszaépítése
A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szakértője, Remport Ádám, aki a Pegasus-ügy sértettjeinek jogorvoslati ügyeit is koordinálja, üdvözölte a bejelentést. A Népszavának adott interjújában hangsúlyozta: a titkosszolgálati visszaélések rendszerszintű jellege, a kormányzat titkolózása és az információhoz jutás, jogorvoslat teljes képtelensége nemcsak egyes embereknek okozott sérelmet, de a szolgálatok és általában a magyar állam iránti közbizalmat is rombolta.
A TASZ szerint a kivizsgálásba be kell vonni a politikán túli szereplőket is: a bíróságot, szakértőket, vagy civileket. Létrejöhetne egy olyan testület, amely jelezné, hogy a pártpolitikán túlnyúlna az ügy kezelése. Remport szerint a titkosszolgálatok működésében is változtatni kell: legyen független bírósági kontroll a megfigyelések felett, hiszen most még az igazságügyi miniszter is adhat ezekre engedélyt. A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) 2016-ban kimondta, hogy a magyar gyakorlat nem felel meg az európai normáknak – ennek az ítéletnek a végrehajtását kéri most a TASZ a Magyar-kormánytól.
A TEK és a NIK sorsa: bizonytalanság és folytonosság
A Terrorelhárítási Központ (TEK) és a Nemzeti Információs Központ (NIK) sorsa egyelőre bizonytalan. Pósfai szerint „semmilyen elhamarkodott lépés nem fog történni, szükség van erre az állományra”. A TEK-et 2010-ben, a második Orbán-kormány idején alapították, és megalapítása óta Orbán Viktor egykori személyi testőre, Hajdu János irányította. A szervezetbe rengeteg pénzt és erőforrást pumpált a kormány, ami miatt a rendőrség és a titkosszolgálatok is irigykedve néztek rá.
A NIK jelenleg a Miniszterelnöki Kabinetiroda alá tartozik, ami a Rogán Antal-féle hatalmi központ egyik kulcsintézménye volt. Pósfai nem zárta ki, hogy a nemzetbiztonsági szervek átszervezésre kerülnek – a kibervédelem „megosztott munka” lesz, így egy része a katonai nemzetbiztonsághoz kerül, egy része a Tudományos és Technológiai Minisztériumhoz, egy része marad az általa vezetett Belügyminisztériumnál.
A kibervédelem és a sport: váratlan kapcsolódások
Pósfai a kibervédelem mellett a sport területén is változásokat ígért. A honvédelemtől a belügyhöz kerül át a sport, aminek kapcsán a tárcavezető azt ígérte, hogy az éves szinten 125 milliárd forint körüli tao mértékét meg akarják őrizni, ám magát a rendszert felülvizsgálják. „Anomáliák vannak” – jegyezte meg Pósfai, utalva arra, hogy az egyéni sportok képviselői gyakran panaszkodnak, hogy egyfajta szakadék tátong a hat látványsportág és az egyéni sportok támogatása között. Pósfai transzparenciát ígért, hozzáfűzve, előtérbe kerül a szabadidősport és az utánpótlás támogatása.
Az első rendszerváltó szavazás
A bizottsági ülés egyébként egy apró, de szimbolikus jelentőségű szavazással indult: Kocsis Máté, a Fidesz frakciószóvivője azt javasolta, hogy ne négy, hanem hat percben lehessen kérdezni, mivel szerinte a négy perc „méltatlan” a testülethez. Apáti István (Mi Hazánk) bizottsági elnök rögtön szavazásra bocsátotta a kérdést, mire a tiszás kétharmad 2-6 arányban leszavazta a javaslatot. „Ez az új világ” – jegyezte meg Kocsis Máté, de a Fidesz végül nem nemmel szavazott, hanem csak tartózkodott a Pósfai Gábor belügyminiszteri kinevezéséről szóló szavazáson.
Következtetés: a bizalomépítés első lépései
Pósfai Gábor meghallgatása egyértelműen a Tisza-kormány azon törekvését tükrözi, hogy szakítani kíván a Fidesz-érában kialakult, a titkosszolgálatokat politikai célokra használó gyakorlattal. A Pegasus-ügy kivizsgálása és a politikai megfigyelések nyilvánosságra hozatala olyan lépések, amelyek hosszú távon helyreállíthatják a magyar állam iránti bizalmat – legalábbis azok körében, akik hisznek abban, hogy a Tisza-kormány valóban elszánt a rendszerszintű változásokra.
A kérdés azonban továbbra is nyitott: vajon a TEK és a NIK átalakítása, valamint a titkosszolgálatok feletti civil kontroll erősítése valóban megtörténik-e, vagy a hatalomkoncentráció új formái jelennek meg az új rendszerben? Az első lépések mindenesetre ígéretesek – a folytatás azonban még hátravan.