DK: 2,7 milliárdos bevétel, 285 milliós többlet

A Demokratikus Koalíció (DK) 2,72 milliárd forint bevétellel és 2,43 milliárd forint kiadással zárta 2025-öt – a 285 milliós többlet jelentős részét a választási évre tartalékolhatják. A párt bevételeinek döntő része, 2,25 milliárd forint frakciótámogatásból származott, a központi költségvetésből 268 millió forintot kaptak. Tagdíjakból 26,9 millió, adományokból 157 millió forint folyt be.

Az 500 ezer forint feletti adományozók listáján nem szerepel Dobrev Klára, a párt elnöke – a legnagyobb adakozó Molnár Csaba volt 3 millió forinttal, Kálmán Olga 2,5 millió forintot adott. A párt politikai tevékenységre 1,33 milliárd forintot, működési kiadásokra 880 milliót, eszközbeszerzésre 92 milliót költött.

A DK a 2026-os választáson nem érte el az 5 százalékos küszöböt, így a következő ciklusban már nem kap frakciótámogatást – ez a párt költségvetésének jelentős részét, több mint 2 milliárd forintot érint.

Momentum: 411 milliós többlet, de a működés viszi a pénzt

A Momentum Mozgalom 1,5 milliárd forint bevétellel és 1,1 milliárd forint kiadással zárt, a 411 milliós többlet jelentős része szintén frakciópénz: 1,24 milliárd forintot kaptak a képviselőcsoport után. A párt működési kiadásokra költötte a legtöbbet, 736 millió forintot – ez az összes kiadás 67 százaléka. Politikai tevékenységre 328 milliót, más szervezetek támogatására 28,7 milliót fordítottak.

A legnagyobb adományozók Dr. Takács Bálint (1 millió forint) és Pleva Dániel (1 millió forint) voltak. A párt tagdíjakból 45,27 millió, adományokból 14,25 millió forintot szedett be. A Momentum sem jutott be a parlamentbe 2026-ban, így a frakciótámogatás itt is megszűnik.

KDNP: 623 milliós tartalék a választási évre

A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) 1,17 milliárd forint bevételből 554 milliót költött, a maradék 623 millió forintot a választási évre tartalékolta. A párt központi költségvetési támogatása 160,5 millió forint, országgyűlési képviselőcsoportjának állami támogatása 950 millió forint volt.

A KDNP működési kiadásokra 477 milliót, politikai tevékenységre mindössze 40 millió forintot fordított – ez a kiadások 7 százaléka. A párt tagdíjakból 5,5 millió, adományokból 19,12 millió forintot gyűjtött. Semjén Zsolt pártelnök 976 ezer forintot fizetett be a kasszába, a legnagyobb adakozó Móring József Attila volt 1,3 millió forinttal.

Mi Hazánk: 48 milliós plusz, 441 millió politikai kiadás

A Mi Hazánk Mozgalom 696 millió forint bevétel mellett 648 milliót költött, 48 milliós plusszal zárt. A párt központi költségvetési támogatása 183,1 millió forint, frakciótámogatása 475 millió forint volt. Politikai tevékenységre 441 millió forintot – a kiadások 68 százalékát –, működésre 71 milliót költöttek.

A legnagyobb adományozó egy magánszemély volt 2 millió forinttal. Toroczkai László pártelnök és Dúró Dóra elnökhelyettes 1,4-1,4 milliót fizetett be, Borvendég Zsuzsanna EP-képviselő 1,2 milliót adott. A párt tagdíjakból 6,1 millió, adományokból 31,9 millió forintot szedett be.

MKKP: 1,77 milliós veszteség, 686 milliós tartozás

A Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP) 192,8 millió forint bevétellel és 194,5 millió forint kiadással enyhe, 1,77 milliós veszteséget könyvelt el. A párt politikai tevékenységre 94 milliót, működésre 28,9 milliót, egyéb kiadásokra 69,2 millió forintot költött.

Az MKKP-nak 686 millió forintos tartozása van az állami támogatás visszafizetése miatt – a párt pénteki posztja szerint 150 millió forintot már összegyűjtöttek. A legnagyobb adományozó Döme Zsuzsanna társelnök volt 2,92 millió forinttal, Kovács Gergely 1,68 milliót adott.

Fidesz pártalapítvány: 28 milliós veszteség, 1,59 milliárd állami pénz

A Fidesz gazdálkodásáról egyelőre nincs nyilvános adat, de a pártalapítvány, a Szövetség a Polgári Magyarországért beszámolója megjelent. Az alapítvány 1,7 milliárd forint bevétel mellett 28 milliós veszteséget termelt – a bevételek 93 százaléka, 1,59 milliárd forint költségvetési támogatás volt.

A beszámoló felsorol néhány támogatott szervezetet „a teljesség igénye nélkül”: a Civil Összefogás Közhasznú Alapítványt (a Békemenet szervezője), a Fidelitast, a Magyar Polgári Együttműködés Egyesületet (elnöke Győri Enikő) és a Szent István Intézetet (alapítója Hollik István KDNP-s politikus). A támogatások pontos összegét nem részletezték.

Kontextus: a pártfinanszírozás átalakulása

A 2026-os választások után jelentősen átalakul a pártfinanszírozás: a parlamentbe be nem jutott pártok – így a DK, a Momentum és az MKKP – elveszítik frakciótámogatásukat, ami a bevételeik 80-90 százalékát tette ki. A Fidesz és a KDNP továbbra is számíthat az állami támogatásra, de a kormányváltás után a költségvetési források újraelosztása várható.

A beszámolók azt is mutatják, hogy a pártok működési költségei – irodabérlet, alkalmazottak, rezsiköltségek – jelentős terhet jelentenek: a KDNP-nél a kiadások 86 százaléka, a Momentumnál 67 százaléka működési kiadás volt. A politikai tevékenységre – kampány, rendezvények, hirdetések – fordított összegek ennél jóval alacsonyabbak.

A Fidesz pártalapítványának vesztesége és a költségvetési támogatás dominanciája arra utal, hogy a NER-rendszerben a pártfinanszírozás továbbra is erősen állami függőségben működött – a kérdés az, hogy az új Tisza-kormány mennyire tudja ezt a struktúrát átláthatóbbá és versenysemlegesebbé tenni.