Döntés Londonban

Péntek este Londonban megszületett a döntés: az S&P Global Ratings nem változtatott Magyarország adósbesorolásán. A „BBB mínusz/A-3” besorolás megmaradt, de a negatív kilátás is – ami azt jelenti, hogy a következő felülvizsgálatkor akár le is minősíthetik az országot a spekulatív kategóriába.

A hitelminősítő indoklásában kiemelte: az új magyar kormány deklarált célja, hogy 2030-ig csatlakozzon az euróövezethez. Az S&P szerint a kormánynak jelentős mozgástere van arra, hogy új törvényekkel szakpolitikai módosításokat hajtson végre a költségvetés, a beruházások, a gazdaság, az igazságszolgáltatás, a közbeszerzések és a szociális szféra területén.

A Fidesz öröksége

A negatív kilátás ugyanakkor a következő két év költségvetési és gazdasági stabilitását terhelő kockázatokat tükrözi. A cég várakozása szerint a magyar államháztartási hiány az idén eléri a GDP 6,75 százalékát, elsősorban a választások előtti költekezés miatt. Ez összhangban van a [Magyar Péter által korábban jelzett 6,8 százalékos hiánnyal](/cikk/magyar-peter-68-szazalekos-hiany-brusszel-riadot-fujt).

Az S&P szerint a költségvetési ösztönzés visszafordítása politikailag nehéz lehet, különösen ha a Hormuzi-szoros zárva marad, és magasak maradnak az energiaárak. A hitelminősítő ugyanakkor kiemeli azokat a kormányzati terveket, amelyek a piactorzító ár- és árréskorlátok fokozatos kivezetését célozzák – ez csökkentheti a költségvetési kockázatokat.

Javulás 2027-től?

A hitelminősítő 2027-re már érzékelhető javulást valószínűsít a költségvetési helyzetben, mindenekelőtt az összes nagy állami kiadási szerződés bejelentett felülvizsgálati szándéka, az élsportra és a kormányzati kommunikációra fordított kiadások racionalizálása, valamint a vagyonadó bevezetése és a progresszív adózás miatt.

Az S&P az idén 1,6, jövőre 2,4 százalékos növekedést vár a magyar gazdaságban. Ez alacsonyabb, mint a [2026 első negyedévi 1,7 százalékos GDP-növekedés](/cikk/gdp-novekedes-2026-q1-tisza-kormany-orokseg), amit a Tisza-kormány örökölt. A növekedés elsődleges hajtóereje továbbra is a magánszektor fogyasztása marad, amelyet a javuló közbizalom és a bérek emelkedése támaszt alá.

Euróövezeti csatlakozás

Az S&P kiemelte: az euróövezeti csatlakozás a balti köztársaságok és Horvátország esetében tipikusan két fokozatnyi javítást eredményezett a besorolási listán. A magyarok 75 százaléka támogatja az euró bevezetését – ez a legmagasabb arány az euróövezeten kívüli EU-tagállamok körében.

A hitelminősítő szerint a kis és nyitott, az Európai Unióval jelentős kereskedelmi kapcsolatokat fenntartó magyar gazdaság fizetésimérleg-pozíciója, növekedése és költségvetési teljesítménye szempontjából potenciálisan nagy előnyökkel járhat a konvergencia és az EU-partnerekkel folytatott koordináció szakpolitikai keretrendszerének javulása.

A többi hitelminősítő

A Moody's Ratings – amely jelenleg az S&P besorolásánál egy fokozattal jobb, „Baa2” osztályzatot tart érvényben Magyarországra, szintén negatív kilátással – május 22-én már elvégezte a felülvizsgálatot, és nem hajtott végre hitelminősítői akciót. A [Moody's döntéséről itt olvashat bővebben](/cikk/moodys-magyar-adosbesorolas-baa2-tisza-kormany).

A Fitch Ratings június 5-én vizsgálja felül Magyarország besorolását. A Fitch a választások után kiadott előzetes helyzetértékelésében a választások előtti költségvetési lazítás közfinanszírozási hatását, a növekvő adósságterhet és az előző kormány bizonytalan konszolidációs irányvonalát emelte ki.

Következtetés

Az S&P döntése azt mutatja: a nemzetközi piacok bizalmat szavaztak a Tisza-kormánynak, de a negatív kilátás azt is jelzi, hogy a reformok végrehajtása nélkül a leminősítés reális veszély. A következő felülvizsgálatot november 27-én végzi el az S&P. Addig a kormánynak bizonyítania kell, hogy képes a reformok végrehajtására – és hogy a Fidesz örökségét le tudja vetkőzni.