Magyar Péter miniszterelnök (Tisza Párt) a kormányülés utáni sajtótájékoztatón egyértelművé tette: az önkormányzatoknak továbbra is teljesíteniük kell a szolidaritási adó befizetését. „Addig jogos elvárása a kormánynak és az országnak, hogy mindenki teljesítse a jogi kötelezettségét” – fogalmazott. Hozzátette: nem céljuk, hogy önkormányzatokat döntsenek be, de „eddig is meg lehetett ezt oldani”. A kormányváltás után több település – köztük Szolnok, Érd, Nagykanizsa, valamint a főváros XVIII. kerülete – megtagadta a befizetést, arra hivatkozva, hogy ne a leköszönő Orbán-kormány rendelkezzen az összegről. Budapest 60 napos fizetési haladékot kapott a 7,5 milliárd forintos decemberi részletre, miután a Magyar Államkincstár (MÁK) inkasszót kezdeményezett.

A szolidaritási adó összege 2020 és 2026 között 58-ról 396 milliárd forintra nőtt. A települések 4 százaléka fizeti az összeg 60 százalékát. Magyar Péter szerint a rendszer hosszú távon fenntarthatatlan, és széles körű egyeztetést ígért.

Egyeztetés, de nem felmentés

A miniszterelnök elmondta: nem lehet egy egységes, mindenkinek ugyanolyan megoldást találni, mert a szolidaritási adó és más megvonások is különböző mértékben érintették az önkormányzatokat. „Ezt össze kell hangolni, és meg kell találni a megoldást” – mondta. Azt is hozzátette, hogy először az illetékes minisztériumnak fel kell dolgoznia az önkormányzatok javaslatait, aztán a költségvetés fényében meghozni a változtatási javaslatokat.

Budapest helyzete

A főváros működését Magyar Péter elég közelről követte, elmondása szerint „néha már-már úgy tűnt, hogy túl közelről”. Felajánlotta, hogy ha ebben tud segíteni Karácsony Gergely főpolgármesternek (Párbeszéd), áll elébe. Hosszú távon viszont a rendszer nem fenntartható – tette hozzá. A főváros 2023-ban pert indított a kötelezettség miatt, de az Alkotmánybíróság nem találta alaptörvény-ellenesnek az elvonást.

A Területfejlesztési Alap csapdája

A kifizetendő számlák közé május végi határidővel felsorakozott egy másik tétel: a Területfejlesztési Alap befizetése. A Navracsics Tibor volt területfejlesztési miniszter (Fidesz-KDNP) által kitalált alap célja az volt, amire a szolát eredetileg is kitalálták: a térségi felzárkóztatásra. A nagyobb adóerő-képességű önkormányzatoktól a nehezebb helyzetű településekhez csoportosították volna át a forrásokat. Erre hivatkozva elvonták volna az iparűzési adó növekményét. Azután rájöttek, hogy ez így nem kivitelezhető és módosítottak a befizetési képleten. Azután azt is felmérték, hogy az újabb elvonás politikai kárt okozhat, így áttolták az első befizetés idejét a választás utánra, május végére.

Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója a Népszavának vázolta a helyzetet: „A befizetés önkormányzatonkénti összegét a költségvetési törvényben előírtak szerint az államháztartásért felelős miniszter, a területfejlesztési tárcával egyetértésben rendeletben határozza meg. Az új rendelet megalkotása az új kormányra, pontosabban a pénzügyminiszterre vár. A fővárosnak az első negyedéves adatok alapján 10,3 milliárdot kellene május végén befizetnie, amiből novemberben visszajárna 5 milliárd, jövő márciusban meg a teljes összeg, de ez a pénz most nagyon hiányozna.”

A NER öröksége és a Tisza-kormány dilemmája

A szolidaritási adó története jól mutatja, hogy az Orbán-kormány hogyan építette ki a központosított elvonási rendszert. 2020 és 2026 között a befizetett összeg 58-ról közel 396 milliárd forintra emelkedett, így 2026-ban az állam várható bevételeinek már egy százalékát teszi ki. Ráadásul a települések 4 százaléka fizette a szolidaritási adó 60 százalékát, amit a kormány a költségvetés befoltozására használt.

A Tisza-kormány most abba a kényszerhelyzetbe került, hogy miközben a választási kampányban az önkormányzatok autonómiájának visszaadását ígérte, a valóságban a költségvetési hiány miatt kénytelen fenntartani a NER által kitalált elvonási rendszert. A kérdés az: meddig lehet ezt a kettősséget fenntartani? Magyar Péter szerint a rendszer hosszú távon nem fenntartható, de addig is „mindenki teljesítse a jogi kötelezettségét”.

Mit várhatunk?

A következő hetekben kiderül, hogy a széles körű egyeztetés milyen konkrét változásokat hoz. Az önkormányzatok – élükön Budapesttel – azt várják, hogy a kormány ne csak haladékot adjon, hanem érdemben csökkentse a terheket. A költségvetési hiány azonban erős korlátot szab. A Tisza-kormány számára ez az első komoly próbatétel: hogyan lehet egyszerre teljesíteni a választási ígéreteket és fenntartani a költségvetési egyensúlyt.