A bejelentés: új alapok Magyarország és Ukrajna között
Magyar Péter kedden fogadta Babják Zoltánt (Beregszász polgármestere) Budapesten. Az egyeztetésen áttekintették a kárpátaljai magyarok helyzetét és a háború okozta nehézségeket. A beszélgetés után a leendő miniszterelnök Facebook-posztban jelentette be: június elejére szimbolikusan Beregszászban szeretne találkozni az ukrán elnökkel.
"Egyetértettünk abban, hogy a Kárpátalján élő magyarok érdeke az, hogy új alapokra helyezzük Magyarország és Ukrajna kapcsolatát" — írta Magyar. A találkozó célja szerinte az, hogy segítsék a kárpátaljai magyarok helyzetét és a szülőföldjükön maradásukat. A leendő miniszterelnök biztosította Babják Zoltánt: a kárpátaljai magyarok mindenben számíthatnak Magyarország és a Tisza-kormány támogatására.
A jogkorlátozások: több mint egy évtized fennálló korlátozások
Magyar szerint elérkezett az idő, hogy Ukrajna szüntesse meg a több mint egy évtizede fennálló jogkorlátozásokat. Szerinte a kárpátaljai magyarok visszakapják teljes körű kulturális, nyelvi, közigazgatási és oktatási jogaikat, és újra egyenrangú, megbecsült polgárai lehessenek Ukrajnának. Ez a követelés nem új — már a választási kampányban is hangsúlyozta, hogy a magyar-ukrán jószomszédi viszony helyreállításához elengedhetetlen a nemzetiségi kérdések rendezése.
A leendő miniszterelnök konkrét problémákat sorol fel: Ukrajnában a felsőoktatás továbbra is egynyelvű, az érettségi vizsgák ukrán nyelvűek. "A magyar kisebbség nem kérhet hivatalos ügyintézést anyanyelvén, még a többségében magyar lakta településeken sem." A közigazgatásban, bíróságon, hivatalos eljárásokban csak az ukrán nyelv használható.
A közélet és kultúra terén is megmaradtak a korlátozások — a magyar nyelvű rendezvények és sajtóorgánumok "kvóták, regisztrációs és formai követelmények szorításában" működhetnek. "A nyilvános megszólalásban hivatalos személyek – például iskolaigazgatók vagy polgármesterek – továbbra sem használhatják szabadon anyanyelvüket" — részletezi Magyar.
Magyar szerint az ukrán kormány által 2025-ben bejelentett oktatási engedmények "előremutatóak, de nem elegendőek". "Innen is bátorítom az ukrán vezetést, hogy a fenti területeken is merjen nagyot lépni az európai értékek és a valódi szabadság és egyenlőség felé" — üzente Zelenszkij kormányának. A leendő miniszterelnök azt is hangsúlyozta: ezen kérdések rendezése után új fejezet indulhat az ukrán-magyar kétoldalú kapcsolatokban, és a háború után minél több kárpátaljai magyar visszatérhessen a szülőföldjére.
Kijev visszafogott válasza — és az első jel a nyitásra
Az ukrán fél azonban meglehetősen visszafogottan fogadta az ötletet. Dmitro Litvin (az ukrán elnök tanácsadója) közölte: Zelenszkij júniusi programja még nem végleges, a kétoldalú, legfelsőbb szintű egyeztetésekről pedig minden esetben a hivatalos diplomáciai csatornákon keresztül születik döntés. Ez a válasz jelzésértékű volt — a szokásos diplomáciai formula, amely nem zárja ki a találkozót, de nem is erősíti meg azt.
Csütörtökön azonban Zelenszkij más hangot ütött meg. A Bloombergnek nyilatkozva azt mondta: kétoldalú találkozót fog folytatni Magyar Péterrel, vagy valamilyen más formában fog találkozni vele. Ez az első konkrét jel volt arra, hogy az ukrán elnök nyitott a találkozóra, bár a megfogalmazás nem volt egyértelmű — a "vagy valamilyen más formában" kitétel azt sugallja, hogy a beregszászi helyszín vagy a június eleji időpont még nem rögzített.
Zelenszkij azt is kommentálta, hogy Magyar Péter szerint kormánya csak akkor fogja támogatni Ukrajna EU-csatlakozási folyamatát, ha Kijev több jogot ad az országban élő magyar kisebbségnek. Az ukrán elnök válasza azonban nem volt egyértelmű. "Lehet, hogy még nem minden rendeződött. De őszintén szólva, itt nincs igazi probléma" — mondta Zelenszkij, amely kijelentés ellentétben áll Magyar Péter részletes felsorolásával a jogkorlátozásokról.
Az EU nyomása és a feltételek — csalódottság Brüsszelben
A Bloomberg névtelen forrásokra hivatkozva azt írta: az Európai Unió nyomást gyakorol Magyar Péterre, hogy változtassa meg a leköszönő kormány Ukrajna csatlakozási tárgyalásainak megkezdésére vonatkozó ellenállását. Azonban Magyar Péter álláspontja szerint a kárpátaljai magyarok jogainak kibővítéséhez kötné Ukrajna uniós csatlakozásának támogatását.
A téma állítólag a leendő magyar miniszterelnök és Antonio Costa (az Európai Tanács elnöke) közti szerdai brüsszeli tárgyalásain merült fel. Costa ezekről a feltételekről akarta lebeszélni a Tisza Párt vezetőjét — a találkozó konstruktív volt, de nem jó hangulatú.
Magyar Péter feltételei meglehetősen nagy hasonlóságot mutatnak azzal a 11 pontból álló követeléslistával, amit Orbán Viktor még 2024-ben nyújtott be Zelenszkijnek, amely specifikusan kitért a magyar kisebbség jogainak biztosítására és a magyar nyelvű oktatás kiszélesítésére. Ez az egybeesés érdekes — a Tisza Párt elnöke a Fidesz-rendszer Ukrajna-ellenes politikáját kritizálta, azonban a kárpátaljai magyarok jogainak kérdésében hasonló álláspontot képvisel.
Magyar Péter kiállása csalódást keltett Kijevben és Brüsszelben is, ahol a politikusok arra számítottak, hogy a magyarországi kormányváltással felgyorsulhat Ukrajna uniós csatlakozási folyamata. Az új magyar kormányzat azonban azt jelzi: az Ukrajna-támogatás nem feltétel nélküli — a kárpátaljai magyarok jogainak helyreállítása a tárgyalások központi pontja marad.
A kontextus: kisebbségi jogok és nemzetközi normák
A kárpátaljai magyarok jogainak kérdése nem új. Ukrajna 2019-ben elfogadott nyelvtörvénye szisztematikusan korlátozza a kisebbségek nyelvhasználatát. A kétnyelvű helységnévtáblák eltávolítása, a magyar nyelvű közszolgáltatások beszűkítése, és a kényszersorozás során magyar fiatalok elleni atrocitások jelzik, hogy a nemzetközi jogállamisági normák nem szelektíven alkalmazhatók.
Magyar Péter álláspontja szerint az EU-s kisebbségi jogok normái Ukrajnára is vonatkoznak — különösen akkor, ha az ország az unióhoz szeretne csatlakozni. Ez a megközelítés összhangban van a Tisza Párt nemzetközi jogállamisági értékrendjével, amely az Orbán-rendszer szélsőséges nacionalizmusa helyett a jogállami normák helyreállítására fókuszál.
A jövő: diplomáciai csatornák és nyitott kérdések
A találkozó még nem rögzített — sem az időpontja, sem a helyszíne nem végleges. Dmitro Litvin hangsúlyozta, hogy a kétoldalú egyeztetésekről a hivatalos diplomáciai csatornákon keresztül születik döntés. Ez azt jelenti, hogy a magyar és az ukrán fél még tárgyalásokat folytat a találkozó feltételeiről.
Magyar Péter azonban nem hátrál meg a feltételeitől. Az új magyar kormányzat azt jelzi: az Ukrajna-támogatás nem feltétel nélküli, és a kárpátaljai magyarok jogainak helyreállítása nem csupán szimbolikus gesztus, hanem konkrét politikai tét. Ez a megközelítés eltér az Orbán-rendszer blokádpolitikájától, amely az Ukrajna-ellenes vétózást használta politikai nyomásgyakorlásra — Magyar Péter viszont az EU-integráció támogatásán keresztül próbálja kikényszeríteni a kisebbségi jogok helyreállítását.
A június eleji találkozó, ha megvalósul, szimbolikus lesz — de a tét valódi: az új magyar kormányzat nemzetközi jogállamisági értékrendjének és az Ukrajna-politika új irányának a meghatározása.