A Balzac-interjú, ami kirobbantotta a vihart
Szombaton adta első miniszteri interjúját Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter (Tisza Párt) – nem egy országos napilapnak, hanem a Balzac nevű diákújságnak. A helyszín a budapesti Vörösmarty Mihály Gimnázium volt, amely a Fidesz-korszakban arról vált hírhedtté, hogy onnan tanárokat rúgtak ki, mert nem értettek egyet a kormány oktatáspolitikájával. A szimbolikus választás nem véletlen: Lannert Judit az új kormányzat oktatási reformjának első lépéseit készíti elő, és ebben a fiatalok véleményét is meg akarja hallgatni.
A beszélgetésben a miniszter a középiskolai felvételi rendszer problémáiról beszélt, amely szerinte „megkínzza” a gyerekeket és szüleiket. Kitért a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok szerepére is, amelyekről azt mondta: „leginkább azt szolgálja, hogy az elit minél inkább elkülönítse magát”. Hozzátette, hogy a kompetenciamérések adatai szerint ezekben az iskolákban nem fejlődnek jobban a gyerekek, mint a hagyományos általános iskolákban – csupán eleve jobb képességű, kedvezőbb társadalmi hátterű diákokat válogatnak ki. „Nem mondhatjuk azt, hogy most nagyon sok gyerek van, akiket szét kéne osztani, inkább lasszóval fogják a gyerekeket, tehát ilyen értelemben ennek a felvételinek már nincs akkora szerepe, azon kívül, hogy 15 gimnázium így tartsa fönn az elit pozícióját” – fogalmazott a miniszter.
Lannert Judit hangsúlyozta, hogy a kérdés társadalmi egyeztetést kíván, amelybe a fiatalokat is be kívánja vonni. „Ezt a kérdést mindenképpen meg fogjuk vizsgálni” – tette hozzá.
Gulyás Gergely: kommunistázás és totális átalakítás vádja
Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezetője vasárnap délután a Facebookon reagált a miniszter szavaira, és élesen bírálta a Tisza Párt oktatási elképzeléseit. A volt miniszter azt állította, hogy „Lannert Judit sok más változtatás mellett a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok megszüntetéséről beszélt”, ezzel „bizonytalanságba taszítva több tízezer diákot és családjaikat”.
„A kommunizmus óta nem volt példa arra, hogy az új oktatási miniszter által felvázolt egységes négyosztályos középiskolai modellt erőltessék rá a magyar társadalomra” – írta Gulyás Gergely, aki szerint a Tisza Párt „máris agresszíven, érvek nélkül és ellenérveket nem tűrve kezdte meg a magyar politikai és társadalmi berendezkedés átalakítását”.
A Fidesz frakcióvezetője azt is számonkérte a kormányon, hogy nem tartanak társadalmi egyeztetést – miközben a Fideszen is ezt kérték számon korábban. „Az érintett több tízezernyi család csak a Facebookról tájékozódhat ezekről a tervekről” – tette hozzá.
Lannert Judit: a Fidesz hozta vissza a kádári rendszert
Lannert Judit nem hagyta szó nélkül a vádakat. Vasárnap este a Facebookon válaszolt Gulyás Gergelynek, és leszögezte: „Nem hiszem, hogy Gulyás Gergelynek szövegértési problémái lennének”. Emlékeztette, hogy a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok kapcsán a „gyerekeket, illetve a szüleiket megkínzó középiskolai felvételi rendszer vizsgálatának szükségességéről beszéltem, és konkrétan úgy fogalmaztam, hogy ez a kérdés megéri a társadalmi egyeztetést”.
A miniszter visszautasította a kommunista jelzőt is. „Ha a kádári létező szocializmusra gondolt, akkor azért azt a centralizált, átpolitizált rendszert éppen az elmúlt 16 év Fidesz kormányzása hozta vissza” – írta. Hozzátette: sajnálja, hogy a Fidesz folytatja a „valóságtól elszakadt hazudozást”, amelybe a választáson belebukott. „Ha konstruktív ellenzéki szerepet szeretnének betölteni, akkor ezt ideje lenne befejezni” – tette hozzá.
Lannert Judit szimbolikusnak nevezte, hogy az interjút a Vörösmarty Mihály Gimnáziumban vették fel, ahonnan tanárokat rúgtak ki, mert nem értettek egyet a Fidesz oktatáspolitikájával.
EU-jelentés: a magyar oktatás mélyrepülése
A politikai vita közben az Európai Bizottság friss országjelentése is megerősítette, hogy a magyar oktatási rendszer súlyos problémákkal küzd. A jelentés szerint a magyar oktatás továbbra is erősíti a társadalmi és gazdasági egyenlőtlenségeket, a tanulói teljesítmények közötti különbségek az egyik legnagyobbak az Európai Unióban. A roma tanulók fokozottan kitettek a korai iskolaelhagyás és az alacsony iskolai végzettség kockázatának.
A tanárhiány továbbra is nagy kihívás, a pedagógusállomány átlagéletkorát tekintve az egyik legidősebb az EU-ban. A 25–34 éves magyarok mindössze 32,6 százalékának van felsőfokú végzettsége, szemben a 44,8 százalékos uniós átlaggal, ami visszafogja a termelékenységet és az innovációt.
Az uniós jelentés sok szempontból összecseng azzal, amit Lannert Judit a pedagógusnapon mondott, és ami a vita alapját képezte. A miniszter által felvetett problémák – a szelekció, az egyenlőtlenségek erősödése, a tehetséges diákok elszívása a vidéki iskolákból – mind olyan kérdések, amelyeket szakmai körökben régóta elemeznek.
A reform útvesztői: társadalmi egyeztetés vagy NER-szerű átalakítás?
A vita jól mutatja, hogy az oktatási reform kérdése az új kormányzat egyik legérzékenyebb politikai csataterévé vált. Lannert Judit a szakmai párbeszéd és a társadalmi egyeztetés ígéretével indított, és az első lépései – a tanárok rehabilitációja, a szakszervezetekkel való egyeztetés, az igazgatói pályázatok felülvizsgálata – ebbe az irányba mutatnak.
Ugyanakkor a Fidesz máris a „kommunista” jelzőt sütötte rá, és azzal vádolja a kormányt, hogy a NER-hez hasonlóan, társadalmi egyeztetés nélkül akarja átalakítani az oktatást. Bár Gulyás Gergely vádjai a miniszter szavainak nyilvánvaló félreértelmezésén alapulnak, a kérdés jogos: vajon a Tisza Párt képes lesz-e valódi, participatív reformot végrehajtani, vagy a hatalom birtokában a NER centralizáló beidegződései újra előbújnak?
A következő hetekben kiderül, hogy Lannert Judit ígérete – miszerint a fiatalokat is bevonja a döntéshozatalba – valódi változást hoz-e, vagy csak egy újabb politikai csatározás áldozata lesz. Az EU-jelentés és a szakmai konszenzus egyértelmű: a magyar oktatási rendszer reformra szorul. A kérdés az, hogy ez a reform milyen módszerekkel és milyen gyorsasággal valósul meg.