Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter csütörtökön a Facebookon jelentette be: a közel 450, augusztusban lejáró iskolaigazgatói megbízás pályázatánál visszaadná a tantestületek véleményezési lehetőségét. A miniszter szerint az igazgató személye alapvetően meghatározza az iskola légkörét és közösségét, ezért kérte ki a tantestületek véleményét a döntések elősegítésére.
„Meggyőződésem, hogy egy iskola életét alapvetően meghatározza az igazgató személye. Nemcsak szakmai vezetőről döntünk ilyenkor, hanem arról is, milyen lesz az adott iskola légköre, közössége, biztonsága, hogyan érzik majd magukat benne a gyerekek, a pedagógusok és a szülők” – írta Lannert, aki hozzátette: a beérkezett 450 pályázat kapcsán utólag kérte ki a tantestület véleményét, „mert ez is segíthet a jobb döntésben, amire most ilyen kevés időm van.”
A lépés a Fidesz-korszak centralizált, felülről irányított iskolavezető-kinevezési gyakorlatával szakít, és a pedagógusok szakmai autonómiájának helyreállítását célozza. A Tisza-kormány oktatási reformjának részeként a miniszter korábban a polgári engedetlenség miatt elbocsátott tanárok rehabilitálását és a tanári sztrájkjog visszaadását is ígérte. A miniszter szerint a cél az, hogy a pedagógusok elolvashassák, megvitathassák és véleményt mondhassanak arról, milyen jövőképet képvisel az, aki az intézmény vezetésére jelentkezik. „A közoktatás megújítása a bizalommal kezdődik” – zárta bejegyzését Lannert.
A bejelentés illeszkedik a Tisza-kormány oktatási reformjának narratívájába, amely a szakmai párbeszédre és a pedagógusok tapasztalatára alapozva kívánja átalakítani a közoktatást. A miniszter korábban a NAT felülvizsgálatát és a gyerekbarát oktatási rendszer kialakítását is ígérte. A tantestületi véleményezés visszaállítása azonban nem csak szimbolikus lépés: a gyakorlatban is teszteli, hogy az új kormány mennyire képes valóban bevonni a pedagógusokat a döntéshozatalba.
A reformok sikeressége nagyban múlik azon, hogy a minisztérium mennyire tudja a gyakorlatban is érvényesíteni a szakmai párbeszéd elvét. A tantestületi véleményezés ugyanis csak akkor lehet hatékony, ha a pedagógusok valóban úgy érzik, hogy véleményük számít, és nem csupán formalitásról van szó. Lannert Juditnak és csapatának tehát nemcsak a szándékot, hanem a megvalósítást is bizonyítania kell.
A közoktatás megújítása hosszú távú folyamat, amely a bizalomépítéssel kezdődik. A tantestületi véleményezés visszaállítása ezen az úton az első, de fontos lépés. A kérdés az, hogy a Tisza-kormány képes lesz-e fenntartani ezt a bizalmat a reformok további szakaszaiban is.