Hook: A Kúria titkai
Szerda délután Magyar Péter (Tisza Párt, miniszterelnök) a Facebookon tett közzé egy sor fotót, amelyek állítása szerint a Kúria felújított épületének belső tereit ábrázolják. A képeken aranyozott plafon, gondosan kiválasztott márványlapok az elnöki fürdőben, valamint egy bírói klub látható bárpulttal és üvegtetővel fedett télikerttel. „Mindezt természetesen közpénzen, titokban” – írta a miniszterelnök, aki szerint Varga Zs. András (a Kúria elnöke) „közpénzen luxizó, fideszes kúriai elnök”.
A posztban Magyar Péter felszólította Varga Zs. Andrást a távozásra: „Haladéktalanul távozzon Varga Zs. András, közpénzen luxizó, fideszes kúriai elnök! Az a Varga Zs. András, aki amolyan fideszes stílusban rendszeresen fenyegette a saját kollégáit. Az a Varga Zs. András, akiről most kiderült, hogy a közpénzen épített luxust ugyanúgy szereti, mint a bukott kormánytagok.”
A Kúria védekezése
Varga Zs. András egy nappal korábban közleményben kérte ki magának Magyar Péter állításait. A Kúria szerint a Kossuth téri épület rekonstrukcióját még az előző vezetés hagyta jóvá, és a tetőtéri rész nem elnöki lakosztály, hanem „bírói klub”. A közlemény hangsúlyozta: „szivarszoba és elnöki lakosztály sem a korábbi, sem a jelenlegi tervekben nincs, és a Kúria carrarai márványt sem rendelt”. A felújítás szerintük „az eredeti állapothoz lehető legközelebbi, ugyanakkor a modern kor hivatali igényeit kielégítő formában történik”.
A Kúria érvelése szerint a beruházást még az előző vezetés – Darák Péter korábbi elnök – hagyta jóvá, így a jelenlegi elnök nem felelős a döntésekért. Azonban a fotók – amelyeket Magyar Péter hozott nyilvánosságra – azt sugallják, hogy a felújítás mértéke és luxusjellege túlmutat a „hivatali igényeken”.
Tét: közpénz és intézményi kultúra
A vita nem csupán személyes összecsapás. A közpénz-felhasználás etikai problémái és az intézményi átláthatóság hiánya az új kormányzat alatt is visszatérő kérdés. Ahogy a pontA korábban megírta, a Tisza-kormány alatt is folytatódnak a közpénz-felhasználás etikai problémái: az ÁKK-szervezte luxuskitelepülések, a formális megtérítés ellenére közpénzből finanszírozott miniszteri kiruccanások, valamint az intézményi átláthatóság hiánya azt mutatják, hogy az intézményi kultúra és a közpénz-kezelés gyakorlatai nem változtak meg a Fidesz-rendszer után.
Magyar Péter ultimátuma – május 31-ig távozzanak az előző kormány által kinevezett közjogi méltóságok – azt mutatja, hogy a Tisza-kormány a Fidesz-rendszer által alkalmazott „kétharmados szupertöbbség = technikai lehetőség” logikáját folytatja. Alkotmányjogászok szerint ez a liberális demokrácia önmérsékletességi elvét sértheti. A Kúria elnökének leváltása alkotmánymódosítással – amit Magyar Péter kilátásba helyezett – hasonló autoritárius döntéshozatali gyakorlatot tükröz, mint amit a Fidesz alkalmazott.
A NER öröksége és az új kormányzat dilemmája
A Kúria-ügy rávilágít arra, hogy az intézményi kultúra és a közpénz-kezelés gyakorlatai nem változtak meg automatikusan a Fidesz-rendszer után. A civil társadalom aktív felügyelete és az intézményi reformok mélyítése továbbra is szükséges. Ahogy Magyar Péter fogalmazott: „Vajon mit szólnak ehhez a nettó 200-300 ezer forintot kereső leírók, jegyzők és más igazságszolgáltatási kollegák, akikért önnek nem volt ideje/kedve kiállni, hisz épp a márványlapokat kellett válogatni az elnöki fürdőbe?”
A kérdés az, hogy a Tisza-kormány képes-e megtörni a NER rossz szokásait, vagy csak új címkék alatt folytatja a régi gyakorlatokat. A Kúria-ügy – és a hasonló esetek, mint a luxusminisztériumok leleplezése – azt mutatják, hogy a közpénz-felhasználás etikai kérdései továbbra is napirenden maradnak.
Következmények és kilátások
A Kúria elnöke elleni támadás – és a mögötte álló ultimátum – azt jelzi, hogy a Tisza-kormány nem kíván hosszú türelmi időt adni az előző rendszer által kinevezett közjogi méltóságoknak. Az alkotmánymódosítás lehetősége azonban aggályokat vet fel a jogállamiság szempontjából. Ahogy a Kúria-felújítás vitája Gulyás Gergellyel is mutatta, a kérdés nem csupán politikai, hanem alkotmányjogi is.
A következő hetekben kiderül, hogy Varga Zs. András távozik-e önként, vagy a kormány kényszeríti ki a lemondását. Az biztos, hogy a közpénz-felhasználás etikai kérdései – és az intézményi átláthatóság hiánya – továbbra is a magyar közélet központi témái maradnak.