Aranyozott plafon, bárpult, márványfürdő – a Kúria-felújítás körüli vita valódi tétje

A Karmelita árnyékából

Szombat délelőtt, tíz óra körül Magyar Péter (Tisza Párt elnöke, miniszterelnök) a Karmelita kolostor frissen megnyitott kapujában állt. A sajtó kamerái előtt élő adásban fordult Varga Zs. Andráshoz, a Kúria elnökéhez: „»Még« Elnök Úr, igaz-e, hogy 400 millióért rendelt magának elnöki lakosztályt közpénzből?” A kérdés nem volt véletlen. A miniszterelnök azt állította: a Kúria Kossuth téri épületének tetején – ahol 130 éve a magyar királyi Curia működött – most szivarszoba, üvegplafon, carrarai márvány és klubhelyiség épül. „Tervezi, hogy a lemondása előtt megmutatja a magyar embereknek a helyiséget?” – tette hozzá.

A Karmelita megnyitása egyébként is szimbolikus volt: Magyar Péter a NER szimbólumainak lebontását ígérte, és a kormányzati épületek átláthatóvá tételét. A Kúria-ügy azonban azt mutatja: a régi rendszer intézményi reflexei – a közpénzek luxusberuházásokra költése, a titkolózás – még mindig jelen vannak.

A Kúria válasza: tagadás és terelés

A Kúria még aznap közleményben reagált. Azt írták: „A Kossuth téri – volt magyar királyi Curia számára éppen 130 éve befejezett – épület rekonstrukcióját nem a Kúria jelenlegi, hanem az előző vezetése hagyta jóvá. Az akkori tervekben is szerepelt a tetőtéri – nem elnöki, hanem – bírói klub.” Hozzátették: „Szivarszoba és elnöki lakosztály sem a korábbi, sem a jelenlegi tervekben nincs, és a Kúria carrarai márványt sem rendelt.”

A közlemény szerint a felújítás az eredeti állapothoz legközelebbi, modern formában történik. Az elnöki protokolláris helyiségeket kétharmaddal csökkentették, a tetőtéri bírói klub részben a könyvtár funkcióit is ellátja, és a Büntető Kollégium nem külön épületben, hanem a Kossuth téri épület első emeletén kap helyet. A Kúria azt is hangsúlyozta: a felújítás rendben zajlik, október 20-án megtörténik a zárókő elhelyezése, és az épület reprezentatív terei a nyilvánosság előtt is nyitva állnak majd.

A közlemény azonban nem tért ki arra, hogy a fotókon látható aranyozott plafon, márványburkolat és bárpult hogyan illeszkedik a „modern, puritán” koncepcióba. Arról sem esett szó, hogy a Kúria miért nem mutatta meg az épületet – a hivatalos indok szerint az munkaterület, de a miniszterelnök szerint ez csak kifogás.

A fotók: amit a közlemény nem mutatott meg

Vasárnap reggel Magyar Péter a közösségi oldalán fotókat tett közzé. A képeken – állítása szerint – az elnöki szoba aranyozott plafonja, az elnöki fürdőszoba márványburkolata, egy bárpultos bírói klub és egy üvegtetős télikert látszik. „Mindezt természetesen közpénzen, titokban. Vajon mit szólnak ehhez a nettó 200-300 ezer forintot kereső leírók, jegyzők és más igazságszolgáltatási kollegák, akikért önnek nem volt ideje/kedve kiállni, hisz épp a márványlapokat kellett válogatni az elnöki fürdőbe?” – írta posztjában a miniszterelnök, majd ismét lemondásra szólította fel Varga Zs. Andrást.

A fotók hitelességét a Kúria egyelőre nem kérdőjelezte meg. A kérdés azonban továbbra is nyitott: ha a Kúria szerint nincs szivarszoba és elnöki lakosztály, akkor mit ábrázolnak a fotók? A bírói klubban lévő bárpult – amely a Kúria szerint a tetőtéri helyiség része – vajon miért szerepel a tervekben, ha a felújítás puritán? És ki fizette a márványt?

Tágabb kontextus: a NER öröksége és az új kormány felelőssége

A Kúria-felújítás körüli vita nem elszigetelt eset. Az elmúlt hetekben a Tisza-kormány több olyan üggyel szembesült, ahol a közpénz-felhasználás etikai problémái – luxuskitelepülések, formális megtérítések, átláthatatlan szerződések – a NER-re emlékeztetnek. A pontA korábban megírta, hogy a Tisza-kormány fideszes expolitikusra, Császár Dánielre bízná a vagyonvisszaszerzési hivatal vezetését, ami azt jelzi: az intézményi kultúra lassan változik.

A Kúria esete különösen érzékeny, mert az igazságszolgáltatás függetlenségét és átláthatóságát érinti. Ha a legfelsőbb bírói fórum luxusberuházásokba kezd közpénzből, miközben a hivatali dolgozók – a leírók, jegyzők – nettó 200-300 ezer forintot keresnek, az aláássa a bizalmat az igazságszolgáltatás iránt. A Tisza-kormánynak ezért nemcsak a NER felszámolását, hanem az intézményi kultúra megváltoztatását is vállalnia kell – különben a régi reflexek az új rendszerben is tovább élnek.

Mi következik?

A Kúria egyelőre nem reagált a fotókra. Magyar Péter azonban jelezte: nem hagyja annyiban. A miniszterelnök a Karmelita-bejáráson azt is bejelentette, hogy leállítja a Nemzeti Választási Iroda (NVI) Alkotmány utcai épületének kiürítését, amelyet a Kúria igényelt volna. „Az Alkotmány utcai épületet nem a Kúria igényelte, ha annak kijelöléséről a Kormány másként dönt, a Kúria újratervezi szervezeti egységeinek elhelyezését” – írta a Kúria közleményében, de ez a kitétel is azt mutatja: a bíróság alkalmazkodik, ha a politikai nyomás elég erős.

A vita végeredménye attól függ, hogy a Tisza-kormány mennyire képes érvényesíteni az átláthatóságot. Ha a fotók valódi luxusberuházást bizonyítanak, az nemcsak Varga Zs. András pozícióját gyengítheti, hanem a kormány hitelességét is. Ha viszont a Kúria tudja bizonyítani, hogy a felújítás valóban puritán és átlátható, akkor Magyar Péter támadása visszafelé sülhet el. A tét nagy: az igazságszolgáltatás függetlensége és a közpénzek feletti kontroll.