„Ez nem hivatástudat, hanem rendszerszintű önkizsákmányolás”
Hegedűs Zsolt (Tisza Párt, egészségügyi miniszter) pénteken Facebook-posztban reagált Pintér Sándor (korábbi belügyminiszter) szavaira, aki az átadás-átvételen teljes körű vizsgálatot kért maga és a Belügyminisztérium ellen, mert szerinte „semmiért nincs szégyenkeznie”. Hegedűs a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara adatait sorakoztatta fel, hogy érzékeltesse a megörökölt helyzetet. A poszt nemcsak a korábbi kormányzat mulasztásait dokumentálta, hanem egyben az új kormányzat előtt álló feladat nagyságát is érzékeltette.
Az adatok szerint az ápolóhiány meghaladja a 30 ezer főt. A szakdolgozók átlagéletkora 47,3 év, és 25 ezren már 58 év felett járnak. „Miközben most is munkaerőhiány van, néhány éven belül még nagyobb tömegek eshetnek ki a rendszerből” – írta a miniszter. A legkritikusabb területek között említette a felnőtt ápolást, az aneszteziológiát és intenzív terápiát, a műtőszolgálatot és a labordiagnosztikát. Az intenzív területen dolgozó 1609 szakasszisztensből 1079-en 46 és 60 év közöttiek, miközben a 25–45 éves korosztályba mindössze 212 fő tartozik. „Ha a nyugdíj mellett dolgozó kollégák kiesnek, egyes területeken az ellátás működése kerülhet veszélybe” – tette hozzá.
„Alapjában sérül már a betegbiztonság”
Hegedűs szerint a műtőkben is súlyos a helyzet: hiába van orvos, ha nincs elég műtős szakasszisztens, műtőssegéd és megfelelően képzett szakdolgozó. „Így nemcsak a tervezett műtétek, hanem az akut beavatkozások biztonsága is sérülhet. Ennek következménye a várólisták növekedése és a betegellátás romlása” – fogalmazott. A poszt szerint a járóbeteg-ellátásban az asszisztensi tagozat 12 285 főt számlál, de a tagok közel kétharmada 45 év feletti. Ha csak a 60 év felettiek távoznak, több mint kétezer ember fog hiányozni erről a területről.
„Ez az örökség: elöregedő szakdolgozói állomány, tömeges hiány, túlóra, kiégés, romló munkakörülmények, növekvő várólisták és egyre nagyobb betegbiztonsági kockázat. Alapjában sérül már a betegbiztonság – ki kell mondani” – zárta a sort Hegedűs.
Pintér Sándor februári ígérete és a valóság
A miniszter visszautalt Pintér Sándor egy idén februári nyilatkozatára is, amikor a korábbi belügyminiszter azt mondta: „Ami feladatot kaptam, mindent sikerült megoldani.” Hegedűs szerint „a legnagyobb baj, hogy fel sem mérte és fel sem tudta mérni, hogy mit vállal, amikor elvállalta az egészségügy irányítását”. Ez a mondat jól mutatja a két kormányzat közötti szemléletbeli különbséget: míg a NER-időkben a belügyminiszter a saját teljesítményét méltatta, addig az új miniszter a valós adatokkal szembesíti a nyilvánosságot.
A szakdolgozói válság gyökerei
A szakdolgozói hiány nem új keletű probléma. Az elmúlt években a kórházak krónikus alulfinanszírozottsága, a bérrendezés elmaradása és a munkakörülmények romlása miatt tömegesen hagyták el a pályát az ápolók. A jelenlegi adatok szerint a helyzet kritikus: a szakdolgozók átlagéletkora 47,3 év, ami azt jelenti, hogy a következő 10-15 évben a jelenlegi állomány jelentős része nyugdíjba vonul. A fiatalok bevonzása és megtartása nélkül a rendszer összeomolhat.
Hegedűs Zsolt a posztban hangsúlyozta: a magyar egészségügy nem működhet tovább a szakdolgozók önfeláldozására építve. „Vannak területek, ahol az ápolók nem havi 168–174 órát dolgoznak, hanem 220–240 órát. Ez nem hivatástudat, hanem rendszerszintű önkizsákmányolás” – írta. A miniszter szerint a megoldás a bérrendezés, a valódi megbecsülés és a reális minimumfeltételek megteremtése.
A jövő héten indul a tárgyalás
A jövő héten az önálló egészségügyi minisztériumban egyeztetnek a Független Egészségügyi Szakszervezet képviselőivel, elsősorban a szakdolgozói bértábla rendezéséről. Hegedűs szerint a magyar egészségügy nem működhet tovább a szakdolgozók önfeláldozására építve. A tárgyalásokon várhatóan szó lesz a bérrendezés ütemezéséről, a munkakörülmények javításáról és a pályaelhagyás megállításáról.
A kérdés az, hogy az új kormányzat képes lesz-e olyan gyors és hatékony intézkedéseket hozni, amelyek megállítják a szakdolgozói válságot. Az adatok szerint a helyzet súlyos, de a politikai akarat és a szakszervezetekkel való együttműködés reményt adhat a változásra. Hegedűs Zsolt posztja egyértelművé tette: a NER öröksége az egészségügyben nem a büszkeség, hanem a válságkezelés.