Szerda délelőtt, Győr
„Rendőrnyomozók szálltak ki a Győr-Szol Zrt.-hez. Ezekben a percekben is zajlik az adatgyűjtés” – írta Pintér Bence (Tisza Párt, Győr polgármestere) szerda délelőtt a Facebookon. A poszt pillanatában a nyomozók már a helyszínen voltak, a Győr-Szol Zrt. székházában gyűjtötték a bizonyítékokat. A jelenet egy újabb fejezete annak a folyamatnak, amelyben a NER helyi szintű korrupciós hálózatát próbálják feltárni.
A botrány kirobbanása
Az ügy februárban robbant ki, amikor Pintér Bence bejelentette: szerinte 1,7 milliárd forint tűnt el a Győr-Szol Zrt. kezelésében lévő önkormányzati lakáskasszából 2025 januárja és szeptembere között. A polgármester feljelentést tett, a Veszprém Vármegyei Rendőr-főkapitányság pedig büntetőeljárást indított különösen jelentős értékre elkövetett hűtlen kezelés gyanújával.
A Győr-Szol Zrt. vezetése kezdetben tagadta a vádakat, állítva, hogy minden pénz megvan. A polgármester szerint azonban a cég kommunikációja „értelmezhetetlen közleményekből és kusza magyarázatokból” állt, amit egy félresikerült Nokia-dobozos performansz is tetézett. Az ügy nyomán a cég elnök-vezérigazgatója, Sárkány Péter az áprilisi választás után lemondott. Korábban a gazdasági igazgató, Cséby Gabriella is távozott.
A pénzügyi helyzet: hitelben úszó cégbirodalom
Pintér pénzügyi szakemberei által készített jelentés szerint a Győr-Szol „a leányvállalataival együtt hitelben úszik”. Az anyacég 3,5 milliárdos hitelkeretének legalább a felét folyamatosan igénybe veszi, a leányvállalatok hitelkeretei pedig a plafonig pörögtek. A legkritikusabb helyzetben a Győr+Média van, amely „gyakorlatilag a csőd szélén áll, még az újságok nyomtatása és terjesztése is leállt”.
A Győr+Média különösen érdekes eset. A cég a Fidesz-közeli médiabirodalom része volt, és a polgármester szerint a pénzügyi összeomlás szélén áll. Ez a jelenség nem egyedi: a NER propagandaapparátusának szétesése az ország több pontján is megfigyelhető. A TV2-nél a Tények stábjának izolálódása, a propagandista vezetők menesztése (például Szalai Vivien) és a finanszírozók közötti konfliktusok mind azt mutatják, hogy az intézményi kohézió felbomlott.
A nyomozás menete
A nyomozás során Pintér Bencét is kihallgatták, aki pénzügyi dokumentumokat vitt magával a kihallgatásra. Továbbra is várta a Győr-Szol Zrt. vezetésétől többek között a 2025. szeptember 30-ai pénzeszközökre vonatkozó banki bizonylatokat, valamint a 2026. február 3-án igénybe vett hitelösszeg pontos adatait. Március végén megkezdődtek a tanúkihallgatások.
A szerdai házkutatás újabb lépés a nyomozásban. A rendőrök a helyszínen gyűjtötték az adatokat, ami arra utal, hogy a nyomozás előrehaladott stádiumban van. A kérdés továbbra is az, hogy az eltűnt 1,7 milliárd forint visszaszerezhető-e, és hogy kik a felelősök.
A NER örökségének felszámolása
A győri ügy nem elszigetelt eset. Az elmúlt hónapokban több hasonló nyomozás is indult a NER örökségének felszámolására. A legfőbb ügyész, Nagy Gábor Bálint a 24.hu-nak adott interjújában arról beszélt, hogy a rezsimváltás segíti a nyomozásokat, mert megszűnt a politikai nyomás. A győri lakáskassza ügye azonban azt is megmutatja, hogy a helyi szintű korrupció feltárása lassú és bonyolult folyamat.
A NER magántőkealap-korrupció és közpénz-rejtés rendszere – amely legalább 1311 milliárd forintot érintett – a helyi önkormányzati cégeknél is működött. A Győr-Szol Zrt. esete jól példázza, hogy a közpénzek eltűnésének mechanizmusa mennyire összetett lehet. A cég hitelben úszik, a leányvállalatok a csőd szélén állnak, miközben a lakáskassza pénze eltűnt.
A politikai kontextus
Pintér Bence feljelentése politikai feszültséget is okozott a városvezetésben. A fideszes többség fegyelmi eljárást indított ellene, amikor kezdeményezte a közgyűlés feloszlatását. A polgármester azonban kitartott, és a nyomozás előrehaladása igazolni látszik az állításait.
Az ügy rávilágít arra is, hogy a Tisza-kormány alatt a helyi szintű elszámoltatás is felgyorsult. A rendőrség és az ügyészség függetlenebbé vált, és a politikai nyomás megszűnésével a nyomozások hatékonyabbá válhatnak. Ugyanakkor a kérdés továbbra is az, hogy a NER évtizedes korrupciós rendszerét mennyire lehet felszámolni.
Következtetés
A győri lakáskassza botrány egy újabb fejezet a NER örökségének felszámolásában. A nyomozás előrehaladása azt mutatja, hogy a jogállami keretek között működő elszámoltatás lehetséges, de lassú és bonyolult folyamat. Az eltűnt 1,7 milliárd forint sorsa továbbra is kérdéses, de a szerdai házkutatás újabb lépés a felelősök azonosítása felé. A kérdés az, hogy a Tisza-kormány képes lesz-e a NER teljes rendszerét felszámolni, vagy csak a felszínt kapargatja.