Titkos határozat, nyilvános döbbenet

2024 végén jelentette be Schmidt Ádám sportért felelős államtitkár a LA10 olimpiai programot, amelynek célja, hogy Magyarország a 2028-as Los Angeles-i olimpián tíz aranyérmet szerezzen, vagy bekerüljön a tíz legeredményesebb ország közé. A programra a kormány 3 milliárd forintot különített el. Ezzel párhuzamosan azonban egy titkos kormányhatározatban további 11,45 milliárd forint szétosztásáról döntöttek – derült ki a Telex által megszerzett dokumentumból.

A klubvezetőket előzetesen arról tájékoztatták, hogy a Ferencvárosi Torna Club (FTC) – amelyet Kubatov Gábor, a Fidesz alelnöke irányít – a dupláját kapja majd annak, amit a többi klub. A valóság ennél sokkal durvább lett: a 11,45 milliárd forintból 7,2 milliárdot egyedül a Fradinak utaltak át. A többi fővárosi klub – a BVSC, az Újpest (UTE) és a Honvéd – 440 és 900 millió forint közötti összegekhez jutott. A különbség nem dupla, hanem nyolc-kilencszeres.

A klubvezetők a sajtóból értesültek

Tóth Sándor, a BVSC alelnöke az Indexnek elmondta: „Amikor a döntés 2024 karácsonya után megszületett, még más információról tudtunk a kifizetésekkel kapcsolatban. Azok arról szóltak, hogy a Fradi egy kicsivel többet kap, mert a szakosztályai nemzetközi szereplése – különösképpen a kézilabda és vízilabda terén – rendkívül fontos, és az eredményekkel rá is szolgálnak a támogatásra. Ezt akkor elfogadtuk, megköszöntük amit kaptunk, és ezzel úgy hittük, lezárult az egész. Azt, hogy a Ferencvárosnak biztosított összeg nem a kétszerese, hanem a sokszorosa volt annak, amit a többi érintett klub kapott, nem tudtuk. Nem erről tájékoztattak minket.”

Őze István, az UTE klubigazgatója hasonlóan vélekedett: „Merem állítani, ennyi támogatás mellett mi is el tudtunk volna érni ilyen sikereket.” Hozzátette: „Ha már ennyi pénzt kiosztottak, lehetett volna minden évben másnak adni, mert bár kétségtelen, hogy azok a csapatsportágak, amiket a Ferencváros üzemeltet, azok elég sokba kerülnek.”

A Honvéd ügyvezető elnöke, Gergely István nem kívánt állást foglalni, de hangsúlyozta: a jelenlegi forrásokból is kihozzák az eredményeket, és fontos, hogy ez ne csökkenjen. „Ha abból a támogatási összegből, ami eddig volt a Budapesti Honvédnak, ki tudjuk hozni ezt az eredményt, az minket igazol. De kevesebb forrás ugyanakkor könnyen a szakmai eredmények visszaeséséhez vezethetne” – nyilatkozta.

Az FTC védekezése

A Ferencváros közleményében azzal érvelt, hogy a forrás 2028-ig fedezi az olimpiai felkészülést, és a klub adta a legtöbb sportolót a magyar csapatba – 2024-ben 23-at, 2021-ben 22-t. Az FTC napjainkban 20, túlnyomórészt az olimpiák programján szereplő szakosztályt üzemeltet, egyedülálló módon négy csapatsportágban, férfi-női szakágakban biztosítva a versenysport feltételeit.

A párizsi olimpián azonban a Fradi versenyzői érmet sem szereztek, miközben a BVSC (Kós Hubert aranyával) és az Újpest (Márton Viviana, Gulyás Michelle aranyaival) is kiemelkedően teljesített. A Sportszervezetek Országos Szövetsége (SOSZ) nyilvántartása szerint a 2024-es eredményességi pontversenyben a BVSC (82,48 pont) végzett az élen, megelőzve a Honvédot (70,13) és az Újpestet (60). A Ferencváros csak az ötödik helyen állt.

A NER utolsó nagy dobása?

A Telex forrása szerint a valódi cél az volt, hogy a Fidesz-kormány a Fradinak juttasson pénzt, de „direktben ez nem lett volna túl elegáns”, ezért kaptak valamennyit a többiek is. Az eset jól illeszkedik a NER azon gyakorlatába, amikor a közpénzt politikai célokra, a Fideszhez kötődő személyek és szervezetek támogatására használták – hasonlóan a [Rogán kabinetirodája által a választás előtt kiosztott 80 milliárd forinthoz](/rogan-kabinetiroda-80-milliard-valasztas-elott) vagy a [4iG-nek juttatott 1311 milliárd forintos védelmi szerződéshez](/4ig-billios-honvedelmi-szerzodes).

A Tisza-kormány számára az ügy kínos lehet: miközben a NER korrupciós csatornáinak felszámolását ígérték, a sportfinanszírozás terén is hasonló átláthatatlansággal szembesülhetnek. A kérdés az, hogy az új hatalom képes lesz-e olyan rendszert kiépíteni, ahol a közpénz elosztása az eredményességen és a nyilvánosságon alapul, nem pedig a politikai kapcsolatokon.

Mi következik?

A klubvezetők egyelőre nem terveznek jogi lépéseket, de az ügy rávilágít a magyar sportfinanszírozás strukturális problémáira. Ahogy Tóth Sándor fogalmazott: „Mi mindig is egy utánpótlás-nevelő klub voltunk, az adott évben persze megnyertük a pontversenyt, mert az úszóink, vívóink jól szerepeltek, de alapvetően mi soha nem pályáztunk nemzetközi sikerekre. Ahhoz olyan szponzorok is kellenek, olyan támogatás és anyagi, szurkolói háttér, amivel mi nem rendelkezünk.”

Az új kormányzatnak döntenie kell: folytatja a NER gyakorlatát, vagy valóban átlátható, eredményalapú sportfinanszírozást épít ki. A tét nem kisebb, mint a magyar sport jövője.