A Kék társalgótól a Kupolateremig
Jövő héten kedden és szerdán ülésezik a parlament, a keddi ülésnap Magyar Péter miniszterelnök (Tisza Párt) felszólalásával kezdődik – közölte Forsthoffer Ágnes (Tisza Párt), az Országgyűlés elnöke a házbizottság pénteki ülését követően. A házelnök emellett a sajtótudósítás rendjének lazítását is bejelentette, amely az eddigi ünnepi alkalmakon bevezetett gyakorlatot egészíti ki.
A média munkatársai az eddigi Kék társalgón kívül a Kupolateremben, a főlépcsőházban és a Piros társalgó kijelölt területén is dolgozhatnak. A leglátványosabb változás, hogy a parlamenti imatermet és a sajtószobát felcserélik – az új sajtószoba a főemeletre kerül, közelebb a plenáris üléshez. Forsthoffer szerint ezzel „a sajtó munkatársai kényelmesebben dolgozhatnak, és azon a szinten lesznek, ahol a munkájukat végzik”.
A fotósok számára is bővülnek a lehetőségek: a plenáris ülésterem földszintjén kijelölt páholyok hátsó soraiból, a vendégek megzavarása nélkül lehet képeket készíteni. A sajtópáholy eddig az elnöki pulpitus felett elhelyezkedő tízes páholy volt, de ezt kiegészítik: ha a 4-es számú páholyban nincsenek kiemelt vendégek, a tudósítók oda is beülhetnek.
A NER öröksége: tiltott zónák és ruházati kódex
A változások ellenére az ülésteremben továbbra sem lehet videófelvételt készíteni, és az újságírók az ülésterem folyosóit sem használhatják. A bizottsági termek előtti folyosószakaszokon engedélyezik a kép- és hangfelvételt, de a termekben továbbra sem lehet interjúkat készíteni. Az Országház egyéb területein – folyosók, beléptető kapuk, hivatali helyiségek, étterem, büfék, mellékhelyiségek, mélygarázs – továbbra is tilos a sajtótevékenység.
Forsthoffer arra kérte a sajtó képviselőit, hogy „az Országházhoz méltó ruházatban jelenjenek meg”, és tartsák tiszteletben, ha egy képviselő vagy kormánytag visszautasítja az interjúkérelmet. Ez utóbbi kitétel – bár formálisan udvarias – a gyakorlatban a NER-időkben is létezett, és sokszor a politikusok egyszerű kibúvója volt a kényes kérdések elől.
Napirenden: Alaptörvény-módosítás és vizsgálóbizottságok
A parlament szerdán tárgyalja az Alaptörvény 16. módosítását, amely a miniszterelnöki megbízatás maximális hosszának korlátozását, a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetését és a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekva) vagyonának nemzeti vagyonná nyilvánítását célozza. Napirendre kerül a devizahiteles perek és végrehajtások felfüggesztéséről szóló javaslat is.
Kedden a képviselők öt vizsgálóbizottság felállításáról döntenek: a végrehajtási visszaéléseket, az MNB működésével kapcsolatos visszaéléseket, a spontán privatizációt és közvagyon-vesztést, a kegyelmi botrány felelőseit, valamint a gyermekvédelem rendszerszintű válságát vizsgálják. Napirendre kerül Kocsis Máté (Fidesz, volt frakcióvezető) mentelmi ügye is.
A Fidesz-frakció több bizottságban is tagcseréket hajt végre: az egészségügyi bizottságban Kovács Sándor helyét Vitányi István veszi át, az oktatási bizottságban Radics Béla váltja Lezsák Annát. A változások a Fidesz új, ellenzéki szerepéhez való alkalmazkodását jelzik.
Értékelés: nyitás vagy látszatintézkedés?
A sajtótudósítás rendjének lazítása kétségkívül pozitív lépés a NER évtizedes szigorításai után. Az, hogy az újságírók a Kupolateremben és a főlépcsőházban is dolgozhatnak, és hogy az imatermet sajtószobává alakítják, a nyitás jele. Ugyanakkor a tiltott zónák listája – folyosók, büfék, mélygarázs – továbbra is hosszú, és a ruházati kódexre való hivatkozás a NER-idők „méltóságteljes” retorikáját idézi.
A kérdés az, hogy a gyakorlatban mennyire lesz valódi a változás. A házelnök ígérete szerint „új korszakot kezdenek a magyar parlamentáris demokrácia történetében” – de a részletszabályok azt mutatják, hogy a teljes átláthatóság még várat magára. A következő hetekben kiderül, hogy a sajtó valóban nagyobb mozgástérhez jut-e, vagy a régi reflexek tovább élnek.